Göncz Árpád egykori köztársasági elnök köztársasági elnökké választásának 36. évfordulójáról emlékezett meg Magyar Péter Facebookon. Az évforduló alkalmából egy idézetet posztolt tőle:

A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk. Azon, hogy ki, mire használta. És hogyan.

A Tisza-kormány az Alaptörvény 17. módosításával fosztotta meg köztársasági elnöki pozíciójából Sulyok Tamást. Sulyok  július végén írta alá a módosítást. Magyar Péter bejelentette, hogy várja a javaslatokat az új államfő személyét illetően, viszont már másnap közölte, hétfőn megkérdezi Polgár Juditot, vállalja-e a tisztséget. A folyamatot Magyar Péter és a Tisza Párt támogatói köréből is több kritika érte,  Polgár Judit végül jelezte, hogy nem fogadja el a felkérést.

Az új köztársasági elnök megtalálásáig a poziciót ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke tölti be. Az új államfőt a korábbi elnök megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül kell megválasztani. 

És mivel az Alaptörvény szerint a szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni, a választási eljárást legkésőbb augusztus 17-én kell megkezdeni.

Azóta több jelöltet is Magyar Péter figyelmébe ajánlottak, köztük Bárándy Péter ügyvédet, a Medgyessy-kormány volt igazságügy miniszterét, akit az Ügyvédkör javasol államfőnek. Puzsér Róbert publicista, Lányi András író, valamint Fleck Zoltán jogász Laczó Adrienn volt bírót látná szívesen a köztársasági elnöki tisztségben. Civilek részéről újra napirendre került Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke mint államfőjelölt.

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük a közbeszédben potenciális köztársaságielnök-jelöltként felmerült személyeket.

(Borítókép: Göncz Árpád (1922–2015), Magyarország köztársasági elnöke újságírókkal beszélget a washingtoni Fehér Ház nyugati felhajtóján 1994. március 1-jén. Fotó: Mark Reinstein / Getty Images)