A rendkívüli aszály és az energiaválság már a Tisza-kormány első száz napjában komoly politikai próbatétel elé állította a kabinetet. Az elemző szerint az infláció újbóli megugrása és a válságkezelés sikerének kérdése nemcsak gazdasági, hanem politikai következményekkel is járhat, miközben Forsthoffer Ágnes egyre esélyesebbé vált a köztársasági elnöki posztra. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

A Pillanatkép állandó elemzőjét, Nagy Attila Tibort ezúttal arról kérdeztük, hogy a rendkívüli aszály és az energiapiaci bizonytalanság mennyiben tekinthető a Tisza-kormány első valódi politikai válságkezelési vizsgájának, hogyan értékelhető a kabinet eddigi teljesítménye és válságkommunikációja, miként látja a Fidesz és a Mi Hazánk ellenzéki stratégiáját a kialakult helyzetben, valamint milyen hatással lehet a mostani válság kezelése a belpolitikai erőviszonyokra, a kormány kormányzóképességének és az ellenzék hitelességének hosszabb távú társadalmi megítélésére.

Most vizsgázik először élesben a Tisza-kormány

Nagy Attila Tibor szerint a jelenlegi rendkívüli helyzet egyértelműen a Tisza-kormány első valódi politikai válságkezelési vizsgájának tekinthető, miközben a kabinet hivatalba lépése óta még száz nap sem telt el. A válság kezelése belső és külső szempontból egyaránt komoly terhet ró a kormányra.

Az elemző arra mutatott rá, hogy a kabinet belső működését azért nehezíti különösen a mostani krízis, mert még nem zárult le az előző kormány időszakának átvilágítása, amely jelentős erőforrásokat vont el a minisztériumok mindennapi munkájától. Emellett az első hetekben és hónapokban átfogó szervezeti átalakítások is történtek: új minisztériumok váltak ki a Belügyminisztériumból, költözésekre is szükség volt, ami késleltette az érdemi munka megkezdését. Az új államtitkárok kinevezése sem történt meg azonnal, egyes vezetők hivatalos kinevezésére csak mintegy két hónappal később került sor.

A legtöbb minisztérium még nem készítette el a tárca belső működését szabályozó új szervezeti és működési szabályzatát. Eddig a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint a Honvédelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium készítette el az új SZMSZ-ét.

Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a tárcavezetők eddigi munkája egyenetlen képet mutat. Szerinte Lőrincz Viktória területfejlesztési miniszter mutatta a leggyengébb teljesítményt, míg a leginkább operatívan és hatékonyan működő tárcavezetőnek Vitézy Dávid bizonyult.

A mostani hőség, a Paksi Atomerőmű termelésének leállítása és az ebből fakadó energiaszűkösség úgy érte az új kormányt, hogy az még nem rázódott össze eléggé. Ennek azért van jelentősége, mert fennáll a veszélye annak, hogy a kapkodás és a káosz az indokoltnál jobban jellemzi majd a kormány belső működését

– fogalmazott lapunknak az elemző.

Ha elszállnak az élelmiszerárak, annak politikai ára is lehet

Ami a kormányra nehezedő külső terheket illeti, Nagy Attila Tibor szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy bizonyítania kell: az új kabinet lényegesen jobban képes vezetni Magyarországot, mint az előző, tizenhat évig hivatalban lévő Orbán-kormány.

Emlékeztetett arra, hogy Magyar Péter még ellenzéki vezetőként – már a 2024-es országjárása során is – számos lakossági fórumon azt az üzenetet közvetítette, hogy a rossz kormányzás egyik fő oka a fideszes vezetők rendszerszintű korrupciója. Azt ígérte, hogy egy Tisza-kormány alatt a korrupció megszűnik, több forrás jut az igazán fontos területekre – például az egészségügyre, az oktatásra és a vasútra –, valamint nagyobb figyelem irányul majd az emberek mindennapi problémáira.

Nagyjából fél hete tart a válságkezelés, de az elemző szerint már most kijelenthető, hogy az új Tisza-kormány sem tudott csodát tenni.

Attól, hogy nem Orbán Viktor a miniszterelnök, Magyarország mozgásterét továbbra is számos nemzetközi folyamat – a háborús konfliktusok, az energiaárak alakulása és a klímaváltozás következményei – befolyásolja. Ezekre a magyar kormánynak nincs érdemi ráhatása, a következményeiket ugyanakkor az országnak viselnie kell. Jó, tüzes beszédektől nem lesz több eső, az aszály pedig kegyetlenül pusztítja a mezőgazdasági területeket. Már most fennáll a veszélye annak, hogy – ahogy 2022-ben is történt – az aszály miatt a szokásosnál kevesebb mezőgazdasági termény terem, ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet. Az Orbán-kormány utolsó éveiben is láthattuk, hogy a magas infláció, különösen az élelmiszerinfláció, politikailag is súlyosan ártott a Fidesz támogatottságának

– fejtette ki Nagy Attila Tibor.

Hozzátette: amennyiben ősszel ismét meglódul az élelmiszerinfláció, az nemcsak gazdasági, hanem politikai kihívást is jelentene a Magyar Péter vezette kormánynak.

A Fidesz a válság politikai hasznában reménykedik?

Az elemző úgy véli, már most fennáll a veszélye annak, hogy a nagyobb vállalatok az energiatakarékosság érdekében kénytelenek lesznek visszafogni termelésüket, ami rontja a gazdasági mutatókat, hacsak az új kormány nem talál valamilyen megoldást ennek ellensúlyozására.

A miniszterelnök a válságkezelés első napjaiban egyfelől nagyobb áldozatvállalást kért a vállalatoktól, az intézményektől és a lakosságtól, másfelől azonban – szokásához híven – előremenekült. A válság jelenlegi és várható következményeiért múlt pénteken és szombaton éles hangon tette felelőssé az előző Fidesz-kormányt. A Fidesz sem maradt adós a válasszal, az új kabinet felkészületlenségét és tétlenségét emlegette. Magyar Péter vasárnap ugyan enyhített a hangnemen, és a Sándor-palotában hétfőn, a frakcióvezetőkkel tartott zárt egyeztetést követő sajtótájékoztatón is békülékenyebb hangot ütött meg, az előző Fidesz-kormány felelősségét azonban továbbra is hangsúlyozta. A találkozó után Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője és Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője viszont határozottan bírálta a Tisza-kormány válságkezelését, és elutasította az előző kormány politikáját érő kritikákat

– idézte fel Nagy Attila Tibor.

Éppen ezért úgy látja, hogy az újabb válság sem hozott érdemi összefogást a politikai elit szereplői között. Ez azonban szerinte nem meglepő, mert jól illeszkedik a magyar politika hagyományaihoz.

„A 2020 és 2022 közötti Covid-válság idején már a kezdetektől egymást támadta a kormánytöbbség és az ellenzék. A felek alapvetően abban voltak érdekeltek, hogy a közelgő, 2022-es országgyűlési választás előtt minél inkább lejárassák egymást. Ebből a politikai iszapbirkózásból végül a Fidesz került ki győztesen. Az új válság viszont még csak most kezdődött, a következő országgyűlési választás pedig még messze van, ezért a kormány mostani válságkezelése várhatóan csak korlátozott hatást gyakorol a három és fél év múlva esedékes voksolásra” – vélekedett az elemző.

Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben a Tisza Párt parlamenti többsége egy őszre előrehozott önkormányzati választás mellett dönt, már komoly jelentősége lehet annak, miként ítélik meg a választópolgárok a kormány válságkezelését. Ebben az esetben az is meghatározóvá válhat, hogy a közvélemény a kialakult helyzetért a mostani vagy még az előző kormányt teszi felelőssé.

Ha viszont nem kerül sor egy őszre előrehozott önkormányzati választásra, akkor azt lehet mondani a Fidesz és a KDNP kommunikációjáról, hogy a »minél rosszabb, annál jobb« elvét követik. Abban reménykednek, hogy a nehézségek hatására már idén ősszel vagy legkésőbb jövő év első felében megkezdődik a Tisza Párt népszerűségének érdemi csökkenése.

Forsthoffer Ágnes lehet a köztársasági elnöki befutó

Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz kommunikációja következetlen.

Miközben illegitimnek tartják Sulyok Tamás eltávolítását, és ezért a helyére ideiglenesen lépő Forsthoffer Ágnest sem tekintik legitimnek, hétfőn mégis elmentek vele tárgyalni a Sándor-palotába. A Mi Hazánk ezzel szemben arra építi a kommunikációját, hogy még soha nem volt kormányon, ezért sem az előző, sem a mostani kabinet vélt vagy valós mulasztásaiért nem terheli felelősség. Emellett Toroczkai László pártelnök a hétfői tárgyalást követő sajtótájékoztatón a szakmaiság fontosságát hangsúlyozta.

Az elemző úgy látja, hogy a köztársasági elnöki feladatokat egy hónapig ellátó Forsthoffer Ágnes új politikai pozícióját saját imázsának építésére is felhasználja. Magyar Péterhez képest békésebb, szelídebb és mosolygósabb politikusi képet igyekszik kialakítani magáról, amire a hétfői találkozó is jó lehetőséget adott.

Mivel a két politikus karaktere jelentősen eltér, és közöttük egy parlamenti szómegvonás miatt már korábban is nyílt konfliktus alakult ki, nem gondolom, hogy tudatos »jó zsaru–rossz zsaru« szereposztásról lenne szó. Forsthoffer ezekben a napokban, hetekben kipróbálhatja magát köztársasági elnökként.

Magyar Péter eredetileg nem őt szánta a köztársasági elnöki posztra, hanem Polgár Juditot. „A nemzetközi hírű sakkozó megválasztásának folyamatát azonban saját, meggondolatlan és kapkodó Facebook-bejegyzésével maga Magyar Péter hiúsította meg.” Nagy Attila Tibor szerint ezért egyre nagyobb az esélye annak, hogy – ha végül nem találnak nála alkalmasabb jelöltet – akár Forsthoffer Ágnes is befutó lehet a köztársasági elnöki „casting” végén.