TechtudSzerző: origo 2026. 08. 04. 1 percnyi olvasás
Mínusz 84,1 Celsius-fokot mértek július 18-án a kontinensen.
A kontinens belső területein elhelyezkedő Concordián a szélsőséges antarktiszi hideg a téli hónapok szerves részét képezi; ilyenkor a hőmérő higanyszála rendszeresen mínusz 80 Celsius-fok alá süllyed. A mostani érték tehát önmagában nem számít rekordnak, ám még ezen a kíméletlen vidéken is figyelemre méltó jelenség.

A Concordia kutatóállomás az Antarktiszi-fennsíkon, a partoktól több mint ezer kilométerre, mintegy 3200 méteres tengerszint feletti magasságban, egy nagyjából 3300 méter vastag jégtakaró tetején található. Mivel a területet a téli időszakban hónapokig nem éri napfény, a légkör pedig rendkívül száraz és stabil, a felhőtakaró hiánya miatt a hő folyamatosan kisugárzik a világűrbe.
Ez a jelenség eredményezi a hőmérséklet extrém mértékű zuhanását.
A Paul-Émile Victor Francia Sarkkutató Intézet adatai szerint július 18-án kétszer, helyi idő szerint 6:25-kor és 6:34-kor is rögzítették a mínusz 84,1 Celsius-fokos értéket. Gabriele Carugati, az olasz Nemzeti Antarktiszi Kutatási Program állomásvezetője is megerősítette, hogy a mínusz 84 fok alatti érték még a Concordián is kiugrónak számít.
Érdekesség, hogy a mérés idején Észak-Amerikát és Európát éppen intenzív hőhullámok sújtották: Nyugat-Európában minden idők legmelegebb júniusát jegyezték fel, miközben Kanadában, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Spanyolországban pusztító erdőtüzek tomboltak.
Ugyan a globális felmelegedés és az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt a bolygó átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, fontos megjegyezni, hogy az éghajlatváltozás egy hosszú távú folyamat. Ennek értelmében lokálisan a jövőben is előfordulhatnak hasonló, kivételesen hideg időszakok.
Ahogy azt Carugati is hangsúlyozta, az Antarktisz időjárását rendkívül összetett légköri folyamatok irányítják, így egyetlen helyszín extrém alacsony hőmérséklete semmiképpen sem cáfolja a globális felmelegedés tényét.
A Concordiát jelenleg a világ legelszigeteltebb és legzordabb antarktiszi bázisaként tartják számon, ahol a kutatók szeizmikus és csillagászati megfigyeléseket végeznek, miközben a begyűjtött adatok alapján a Föld múltbeli éghajlatát igyekszenek modellezni.