Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa szerint az EU végrehajtó testületének katonai mobilitási csomagja, amely csütörtökön trilógusba kerül az Európai Parlamentben, szükséges, és „amint készen lehetünk” végrehajtani, de a képviselők azt szeretnék, ha két évvel az eredetileg tervezett határidő előtt hajtanák végre.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

"Számunkra az a nagy probléma, hogy 27 tagállamunk van, és náluk 27 katonai mobilitási rendszer" - mondta Kubilius az Euronews-nak. "Például, hogy csapatokat hozzunk Spanyolországból a balti államokba, körülbelül 45 napig tarthat. Ezen nagyon radikálisan változtatunk."

Az Euronews kérdésére a javasolt 2028-as határidőről és arról, hogy támogatja-e azt, Kubilius azt mondta, ez volt a háromoldalú egyeztetések lényege: a javaslatok megvitatása.

"Nemcsak a Parlamenttel kell egyetértenünk, hanem az (Európai) Tanáccsal is. De mint Bizottság valóban ambiciózusak vagyunk" - mondta.

A katonai mobilitás a harckocsik, csapatok és más katonai konvojok azon képessége, hogy háború idején gyorsan át tudjanak költözni az európai kontinens egyik oldaláról a másikra, és a vita tárgyát képező javaslat az EU szélesebb, 2030-ig tartó védelmi programjának részét képezi.

A 2030-as évet a különböző nemzetbiztonsági szervek, illvédelmi tisztviselőkmint az az időpont, amikor a kontinens védelmét próbára teheti a külföldi, különösen Oroszországból érkező agresszió.

Az Európai Bizottság novemberben ismertette a katonai mobilitási javaslatot, amely 2030-ig tűzte ki a végrehajtás határidejét. A csomag célja a bürokrácia csökkentése és az infrastruktúra korszerűsítése, hogy felgyorsítsa a katonai személyzet és felszerelések mozgását Európa-szerte.

Az EU végrehajtó testületének javaslatairól az európai parlamenti képviselőknek, az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak kell tárgyalnia, amelyet Írország képvisel, mivel az EU Tanácsának soros elnöksége.

A katonai mobilitási csomag előadói – Michał Szczerba lengyel EP-képviselő az Európai Néppárttól (EPP) és Roberts Zīle lett EP-képviselő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – mindketten megerősítették az Euronews-nak, hogy a Bizottság által eredetileg tervezett 2030 helyett 2028-ig szeretnék megvalósítani a javaslatokat.

„Az idő a lényeg, és nem várhatunk” – mondta Szczerba az Euronewsnak.

"Ez a szabályozás nem a pénzről szól, hanem a szabályokról, a sebességről és a léptékről. Ez a beruházásokról és a kritikus szűk keresztmetszetek, például hidak, vasúti szakaszok vagy logisztikai terminálok felszámolásáról szól."

Zīle szerint az új idővonal „nagyon fontos”, mivel „nem várhatunk 2030-ig”.

Szerinte Oroszország Ukrajna elleni inváziója azt mutatja, hogy Európának korszerűsítenie kell infrastruktúráját – vasutakat, utakat és hidakat – a kontinens „biztonsága” érdekében.

A munka befejezését biztosító források egy részét az EU kasszájából lehetne beszerezni, például a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben javasolt 131 milliárd eurós védelmi előirányzatot.

Az Európai Bizottság a NATO-val konzultálva négy fő katonai mobilitási folyosót azonosított, amelyek érzékeny természetük miatt bizalmasak a nyilvánosság számára.

Ezek a projektek azonosított szűk keresztmetszeteket, valamint 500 „hotspot-projektet” tartalmaznak, amelyek a következő többéves pénzügyi keretben megnövelt támogatást kapnak.

Zīle azonban azt mondta, hogy a nemzeti kormányok feladata, hogy saját költségvetésükből finanszírozzák a munkálatokat.

"Minden ország, a NATO-tagállamok beleegyeztek abba, hogy a GDP 5 százalékát a védelemre fordítják, és ennek 1,5 százalékát logisztikai célokra fordíthatják" - mondta Zīle.

Helen McEntee ír védelmi miniszter és külügyminiszter elmondta, hogy a katonai mobilitási csomag célja a közlekedési szabályozás ésszerűsítése és gyors reagálás válság idején.

„A jelenlegi kihívásokkal teli nemzetközi biztonsági helyzetben Írország elismeri ennek az aktának az elrettentés, az ellenálló képesség, de a felkészültség szempontjából is fontos szerepét” – mondta szerdán az Európai Parlamentben a Biztonsági és Védelmi Bizottságban.

McEntee hozzátette, hogy „EU-elnökségünk prioritásaként” tekinti ennek az ügynek a továbbhaladását. Nem említette a módosított dátumot.