Magyarországon olyan mértékű politikai átalakulás zajlik, amelyet korábban sokan lehetetlennek hittek – derül ki a Financial Times új elemzéséből.

A brit üzleti napilap azzal érvel, hogy az áprilisi választások óta kibontakozó változások jóval túlmutatnak a rutin kormányváltáson, és mélyreható politikai és intézményi váltásnak minősíti őket.

A lap szerint a fejlemények az Európai Unió számára is nagy könnyebbséget jelentenek, amely küzdött azért, hogy megakadályozza a demokratikus visszaesést és a jogállamiság erózióját egyes tagállamokon belül.

A Financial Times hozzáteszi, hogy a magyarországi változások visszalépést jelentenek a világ nacionalista konzervatív mozgalmai számára is, amelyek Orbán Viktor hosszú hivatali idejét ihletforrásként tekintették.

A kormány célja Magyarország nemzetközi pozíciójának újjáépítése

Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes a Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, reméli, hogy Magyarország a nyugati demokrácia megújításában élen járhat.

Közölte: a kormány vissza kíván térni egy olyan külpolitikához, amely Magyarország nemzeti érdekeit helyezi előtérbe, miközben „az európai családon belül” marad, és fokozatosan csökkenti az ország függőségét a külföldi hatalmaktól.

A lap szerint Magyar Péter miniszterelnök egyik legfontosabb prioritása az „Orbán-rezsim velejárójává váló korrupció” felszámolása.

Kiemelték a korrupciós vádakat

A Financial Times idézi Tóth János Istvánt, a budapesti székhelyű Korrupciókutató Központ vezetőjét, aki becslése szerint 2011 és 2023 között összesen 19,3 milliárd eurót tettek ki az Orbán Viktorhoz köthető 13 személynek odaítélt uniós finanszírozású szerződések és nem versenyjogi közbeszerzések.

Azon becslések alapján, hogy e szerződések értékének 20-40 százalékát kiszipolyozhatták, a kutatás arra utal, hogy az uniós adófizetők 3,2-5,5 milliárd euróval közvetetten finanszírozhatták „Orbán kleptokráciáját” – írja a lap.

Az elemzés azt is állítja, hogy Magyar Péter elsöprő választási győzelméhez jelentősen hozzájárult a korrupció miatti lakossági frusztráció, a csökkenő életszínvonal és a romló közszolgáltatások.

„Még a gravitáció is könnyebbnek tűnik”

Orbán Anita a lapnak elmondta, hogy a legdrámaibb változások magán a magyar társadalmon belül mennek végbe, ami az emberek elvárásában és a megújult optimizmusban tükröződik. Megjegyezte, hogy Magyarország hagyományosan pesszimista ország, de elmondta, hogy az április 12-i választások óta

"Az emberek folyamatosan azt mondják, hogy még a gravitáció is könnyebbnek tűnik."

Vita az elszámoltathatóságról

A Financial Times szerint sok magyar követeli Orbán Viktor és egykori magas rangú tisztségviselők felelősségre vonását az állítólagos hivatali visszaélések miatt. A Fidesz egy névtelenül nyilatkozó egykori magas rangú tisztviselője azt mondta az újságnak, hogy „a társadalom vért akar”, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a volt miniszterelnök agresszív megtámadása lehetővé teheti számára, hogy mártírként mutassa be magát, semmint visszavonuljon a közéletből.

mi lesz ezután? Közbiztonsági válság? A budapesti vezetők azonnali beavatkozást kérnek a kormánytól

A történész „alkotmányos forradalomnak” nevezi a változásokat

Ungváry Krisztián történész a mai fejleményeket a modern magyar történelemben példátlannak minősítette. A Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta, nem tud felidézni, hogy újabb ilyen alapvető jelentőségű átalakulás történt volna külső beavatkozás nélkül.

Ungváry alkotmányos forradalomként jellemezte a folyamatot, azzal érvelve, hogy az ország olyan lépéseket tesz a jogállamiság helyreállítására, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek volna. "A cél a jelenlegi államszerkezet teljes lebontása. Forradalomnak és rendszerváltásnak is nevezném" - mondta.

Ha lemaradt volna: az USA akár 100%-os vámokkal sújthatja Magyarországot az orosz olaj- és gázimportra