Sokszor hallhattuk az elmúlt években, hogy nyugati vállalatok hozzánk irányítottak át üzletet, változatos okokból, növelve a magyar gazdaságot. Most azonban egy olyan súlyos fejlemény történt, amely biztosan újabb átrendeződést fog eredményezni Európában, de ezúttal nem kifejezetten biztos, hogy a mi javunkra. Erre lehet következtetni tüöbbek közt abból, hogy a súlyos zűrzavart okozó jelenségről szóló beszámolójához a Bloomberg hírügynökség többek közt magyarországi illusztrációt választott. Egy jelenség, egy elemzés és az aggodalom, lássuk.

A figyelmet régió- sőt Európa-szerte a napokban az atomerőművek működésben tartásáért és az energiáért folytatott harc köti le, a rövidtávú "túlélésért".

Ez a másik történet korábban indult, ugyanaz az oka – a folyók vészes apadása –, és hosszútávú következményei lesznek. Egyelőre az irányok biztosak: konkrétan rosszul jövünk-e ki belőle, és mennyire, attól is függhet, talál-e válaszokat az kihívásra a magyar kormány.

Egy jelenség: lelassultak és alakdtak a szállítmányok

Az európai atomerőművek, mint Paks számára a hűtővíz megfogyatkozása miatt fontos a folyók szintje. Ezek a folyók ugyanakkor létfontosságú szállítási útvonalak egyben, és ami Magyarországnagy előnye volt eddig – a Duna –, most egyszerre hátrányává válhat.

Európa legnagyobb folyói – amelyek létfontosságú közlekedési ütőerei a térség nehéziparának – apadnak, miután egymást követő hőhullámok perzselték a kontinenst – írta a hírügynökség.

A Rajna és a Duna vízszintje rekordközeli mélységek felé süllyed, ami 

• már fennakadásokat okoz a vegyi anyagok, 
• az olajtermékek 
• és más áruk szállításában, 
• miközben emeli a fuvarozási költségeket. A rendkívüli hőség Franciaországtól Magyarországig visszafogja a folyók mentén működő erőművek termelését is, felhajtva az energiaárakat és fokozva a kelet-európai gazdaságokra nehezedő nyomást – foglalták össze a problémát. Önmagában sem kevés, és ennél még jóval többről van szó, mégpedig hosszú távra.

Miért kelthet mindez Magyarországon is aggodalmakat, illusztrálja a Bloomberg európai problématérképe, amelyről nem maradt le hazánk sem:

Az elemzés: a mostani problémát kezelni már nem elég – ebből átalakítások lesznek

Az ING elemzői központja cikket közölt a várható következményekről "A Rajna rekordalacsony vízállása újabb figyelmeztetés arra, hogy az ellátási láncoknak alkalmazkodniuk kell" címmel. Rico Luman szakközgazdász cikkének címe ne tévesszen meg, a következtetések nem csak a Rajna környékére vonatkoznak.

Az esetleges káros hatások kivédésének módját a hazai döntéshozóknak kell kiötleniük, ha felfedeznek ilyeneket – azt mindenesetre már alap, ha összefoglaljuk, milyen változásokra számít a szakember.

Ez a helyzet: valamit tenni kell

Ami már a valóság, és problémaképp várhatóan ittragad:

• A nyersanyagokat és konténereket a folyásiránnyal szemben, Németország belső területei felé szállító uszályok gyakran csak szokásos teherbírásuk töredékét használhatják ki. Egyes esetekben négy uszályra van szükség ahhoz, hogy annyi árut szállítsanak el, amennyit normál körülmények között egyetlen, teljesen megrakott hajó vinne – írja Luman.
•  Néhány, vízi szállításra utalt vállalat megközelítése akár komoly nehézségekbe is ütközhet. Hollandiában például a Rajna vízrendszeréhez közvetetten kapcsolódó Twentekanaal lezárása jól mutatja, milyen messzire gyűrűzhetnek a következmények.

• Mindez magasabb fuvardíjakat, hosszabb szállítási időket és a feldolgozóipari telephelyek nyersanyag-ellátására nehezedő nyomást eredményez. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évtizedben gyakrabban fordultak elő ilyen rendkívül alacsony vízállások, mint az azt megelőző öt évtizedben összesen.

Ez nem egy futó probléma: megjelent "az új normális"

A fuvaroztatóknak fel kell ismerniük – figyelmeztet a szakközgazdász, aki a korábbi rend felborulását globális jelenségként írja le –, hogy a korábbi normális állapot valószínűleg nem tér vissza. 

A logisztikai szolgáltatók és az ellátásilánc-menedzserek fontos szerepet játszhatnak abban, hogy segítsenek ügyfeleiknek előre jelezni és mérsékelni a kockázatokat. A legfontosabb intézkedések közé tartoznak, amelyeket Luman javasol:

• Nagyobb biztonsági készletek fenntartása ott, ahol ezt a termékek jellemzői és a költségek lehetővé teszik.
• Alternatív szállítási módokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a vasúti, közúti és – ahol indokolt – légi árufuvarozást.
• A beszállítók és a beszerzési régiók diverzifikálása annak érdekében, hogy csökkenjen az egyetlen országtól, szállítási útvonaltól vagy beszállítótól való függőség.
• Az ellátási lánc teljes folyamatának jobb átláthatóvá tétele és a forgatókönyv-alapú tervezés erősítése.

Mindez hogyan hat majd Magyarországra, és mit tegyünk, hogy a fenti térképen elfoglalt pozíciónkból következően ne mi húzzuk a rövidebbet? Ezt kell átgondolniuk a döntéshozóknak. A vállalatok a drámai események hatására jó eséllyel sorban elkezdik meghozni a maguk döntéseit. A politikusoknak pedig ezeket kell befolyásolniuk.