vg Gazdaság

Újabb atomerőmű működése került veszélybe a rendkívüli időjárás miatt: a Duna után a Száva vízszintje is kritikus

Szerző: vg 2026. 08. 03. 2 percnyi olvasás


Újabb atomerőmű működése került veszélybe a rendkívüli időjárás miatt: a Duna után a Száva vízszintje is kritikus

Hamarosan teljesítménykorlátozás léphet életbe.


A Száva alacsony vízhozama és magas vízhőmérséklete miatt a következő napokban korlátozhatják a szlovén-horvát tulajdonú Krsko Atomerőmű (NEK) termelését, a legkedvezőtlenebb esetben pedig az erőmű fokozatos leállítására is szükség lehet − közölte hétfőn az üzemeltető.

A Krsko Atomerőmű
A Krsko Atomerőmű / Fotó: AFP

Szlovéniában is korlátozás léphet életbe

A környezetvédelmi előírások szerint a Száva napi átlaghőmérséklete a brezicei vízerőmű alatti teljes elkeveredési ponton nem haladhatja meg a 28 Celsius-fokot, a folyó vizének napi átlagos felmelegedése pedig legfeljebb 3 Celsius-fok lehet.

A NEK közlése szerint a Száva vízhőmérséklete jelenleg 24,8 Celsius-fok, a napi felmelegedés mértéke pedig 2,8 Celsius-fok, a mérési ponton a folyó hőmérséklete a cikk írásának időpontjában 26 Celsius-fok.

Az atomerőmű hétfőn a hűtőtornyok üzemeltetése mellett teljes reaktorteljesítménnyel működött. A csapadékhiány miatt a Száva vízhozama ugyan alacsony, azonban a folyó hőmérséklete egyelőre elmarad a korábbi hőhullámok idején mért csúcsértékektől.

A Krsko Atomerőmű a Száva vizét használja a turbinából kilépő gőz lehűtésére. A folyóból kivett víz átáramlik a kondenzátoron, majd felmelegedve visszakerül a folyóba.

Alacsony vízhozam vagy magas vízhőmérséklet esetén az erőmű hűtőtornyokat is működtet, hogy mérsékelje a folyó felmelegedését és képes legyen betartani a környezetvédelmi határértékeket.

Ez ugyanakkor növeli az erőmű saját energiafelhasználását, ezért csökkenhet a hálózatba táplált villamosenergia-mennyiség.
A NEK hangsúlyozta, hogy az atomerőmű működése továbbra is az időjárási és hidrológiai viszonyokhoz igazodik, betartva minden környezetvédelmi előírást.

Azt javasoltuk, hogy végső esetben az atomerőmű átmeneti felmentést kaphasson egyes környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése alól

− mondta újságírói kérdésekre válaszolva Aleksander Mervar, az Eles szlovén villamosenergia-átviteli rendszerirányító vezérigazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy

az atomerőmű esetleges leállítása nemcsak termeléskiesést okozna, hanem kedvezőtlenül befolyásolhatná a szlovén villamosenergia-átviteli hálózat feszültségviszonyait is,

ezért a rendszerirányítónak külön intézkedéseket kellene tennie a hálózat stabil működésének fenntartására.

A Krsko Atomerőmű

A Westinghouse közreműködésével épült Krsko Atomerőmű egy darab nyomottvizes reaktorral rendelkezik, amely 1983 óta üzemel.

A blokk hőteljesítménye 1994 megawatt, bruttó villamos teljesítménye 730 megawatt, nettó villamos teljesítménye pedig 696 megawatt.

Az erőmű évente átlagosan 5,5-6 terawattóra villamos energiát termel. Az üzemeltetési költségeken a szlovén GEN Energija és a horvát HEP − állami energetikai vállalatok − fele-fele arányban osztoznak, így az előállított villamos energia is megoszlik a két ország között.

A krskói erőmű Szlovénia villamosenergia-igényének mintegy 20 százalékát, míg Horvátországénak körülbelül 16 százalékát fedezi.

A frissvízhűtésű rendszer a Szávából másodpercenként megközelítőleg 25 köbméter vizet vesz ki, amit később visszajuttat a folyóba.

Alacsony vízhozam vagy magas vízhőmérséklet esetére az atomerőmű hűtőtornyokkal is fel van szerelve, így képes mérsékelni a környezeti terhelést, azonban ez magasabb energiafogyasztást és alacsonyabb hatásfokot eredményez.

A többkörös hűtőrrendszer ellenére szélsőséges időjárási körülmények esetén szükség lehet teljesítménykorlátozásra, vagy végső esetben teljese leállításra is.

ad

További tartalom Önnek