„2026. augusztus 1-jén elhunyt Egri Ferenc okleveles villamosmérnök, a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány egykori, hosszú éveken át szolgáló elnöke. Munkássága elválaszthatatlanul összefonódott a bihari természetjárással és a Bihar-hegység történeti örökségének feltárásával, megőrzésével és bemutatásával” – adta hírül az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE), Erdély egyik legnagyobb és legrégebbi magyar civil szervezete. A jeles természetjáró és turisztikai szakíró családjának tájékoztatása alapján az 1958-ban, Petrozsényban született Egri Ferenc méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el.

Mint az EKE közösségi oldala felidézte, Egri Ferenc 1997-ben alapította meg a nagyváradi Czárán Gyula Alapítványt azzal a céllal, hogy megismertesse és továbbvigye Czárán Gyula, „a bihari természetjárás atyjának” örökségét, támogassa az amatőr, az ismeretterjesztő és a szabadidős turizmust, valamint ápolja az emberi és természeti környezet védelmének ügyét. 

1997-ben a rendelkezésre álló korabeli fotódokumentumok alapján, kolozsvári képzőművészek és néhai Máthé Gyula, az EKE akkori ügyvezető alelnöke segítségével sikerült megalkotniuk és bronzba önteniük „a természet apostolának” arcvonásait ábrázoló szobrát.

A szobrot 2008. október 18-án avatták fel Nagyváradon, az egykori Ezredévi Emléktéren (ma Piața Libertății), 102 évvel Czárán Gyula halála után – fogalmazott a legnagyobb erdélyi magyar turisztikai egyesület oldala.

Tollából, illetve szerkesztésében több kötet is megjelent Czárán Gyuláról és a Bihar-hegység turisztikai múltjáról. Ezek közül kiemelkednek a következő művek:

• Barangolások a Bihar-hegységben Czárán Gyula nyomdokain (1997, szerző: Daday János)
• Emlékek a bihari hegyekből (1999, szerző: Klein Zoltán)
• Czárán Gyula és a Rézbányai vízi játékok – Kataraktália (2002),
• Kalauz Biharfüredi kirándulásokra 1903 (2008, szerző: Czárán Gyula, szerkesztő: Egri Ferenc).

Jelen sorok írója két másik hiánypótló kötetet is őriz Egritől, akit személyesen is ismert, tisztelt. Az egyik a Czárán halálának 100. évfordulójára megjelent a magyar–román–örmény nyelvű Czárán Gyula a bihari természetjárás atyja című 2006-ban, Miskolcon megjelent kötet, amelyet Egri az első „Czárán Gyula nyomában” teljesítménytúra alkalmával dedikációjával is ellátott. A másik a Czárán Gyula háza naplója, Biharfüred 1902–1905 című 2007-es kiadású könyv, ami számos dokumentumértékű fotográfia reprodukcióját is rejti a magyar turizmus hőskorából.

Emellett rendszeresen publikált az EKE patinás folyóiratában, az Erdélyi Gyopárban, ahol számos, korabeli forrásokra épülő cikkében foglalkozott a Czárán-örökséggel és a bihari természetjárás történetével. A Hazajáróban is szerepelt.

Egri Ferenc fáradhatatlanul ügyelt a hitelességre

Egri Ferenc szakmai alapossága és pontossága közismert volt: kutatásai során különös gondot fordított a történeti adatok hitelességére. Munkássága maradandó nyomot hagyott a bihari természetjárás és a Czárán-örökség kutatásában, megőrzésében és továbbadásában. Mindaz, amit e téren létrehozott, a jövőben is a természetjáró közösséget szolgálja – írta megemlékezésében az Erdélyi Kárpát Egyesület.