A szokatlanul alacsony vízszint következtében az elmúlt hetekben több álló- és folyóvizünk medréből régi, fel nem robbant bombák kerültek elő. Százhalombattán például egy hónap alatt nem kevesebb, mint 27 robbanótestet találtak a Dunában és a parton. Júliusban Budapesten, a Margit híd középső pillérénél is felszínre került egy feltételezett robbanótest, ami miatt lezárásokra is szükség volt. Az előző hónap végén egy másik Duna-szakaszon is bombák kerültek elő: a helyiek által csak Homokszigetként emlegetett Gödi sziget északi részén, a kiszáradt mederben összesen öt kézigránát tűnt fel. 

Helyben robbantottak

Utóbbiakat a helyszínen robbantották fel. Horváth József tábornok lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy így csak extrém helyzetben járnak el a tűzszerészek, hiszen a protokoll szerint a robbanóeszközöket el kell szállítani és kijelölt területen, a föld alatt irányítottan robbantják fel azokat. A Gödi sziget említett része akár egy kilométeres távolságra eshet a lakott területektől, ezért dönthettek a helyszíni detonáció mellett.

Noha mindhárom említett településen második világháborús gránátokat és bombákat találtak, Horváth József elmondta, hogy bőven kerülnek elő az 1956-os forradalom és szabadságharcból származó, besült robbanószerek is. Utóbbiak között értelemszerűen inkább kisebb lövegek találhatók, hiszen nagy, több mázsás vagy tonnás bombákat csak a világháborúban dobtak le.

Horváth József szerint őrültség ilyet tenni, hiszen attól még, hogy ezek a régi bombák több évtizedet töltöttek a víz alatt vagy az iszapban, ugyanúgy felrobbanhatnak és történtek is ilyen esetek az elmúlt esztendőkben. Szavai szerint akár még egy gépkarabély töltény is képes csonkolásos sérüléseket okozni. – Az előfordulhat, hogy a gyújtószerkezet annyira berozsdásodik, hogy a bomba úgymond döglöttnek minősíthető, és akkor csökken a detonáció kockázata, de alapvetően amiben puskapor van, az felrobbanhat – húzta alá a tábornok.