KultúraSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 03. 1 percnyi olvasás
Szelényi Iván 88 éves korában hunyt el.
– Hetven év történelmi távlata már lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk, milyen fénytörésbe helyezi az azóta eltelt évtizedeket 1956 dicsőséges ragyogása – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kettős tárlatnyitón. A Széchenyi-díjas történészprofesszor hangsúlyozta, hogy 1956 a legújabb kori magyar demokrácia kulturális, politikai és közjogi kiindulópontja, az 1990-ben létrehozott demokratikus rendszer eredetmítosza.
Aki 1956-ot mond, az a magyar szabadságról és függetlenségről beszél. 1956 nem egy szlogen, nem való hashtagekbe, és leveti magáról a kattintás- és lájkvadászokat. Mélysége van
– fogalmazott. Rámutatott arra is, hogy nem véletlenül vált a forradalom 50. évfordulója, 2006. október 23-a a modern magyar demokrácia legtragikusabb napjává. A vízágyúk, gumilövedékek és viperák okozta sérülések arra figyelmeztetnek, hogy az önkény és a diktatúra veszélye mindig közöttünk van. Schmidt Mária beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy október 23-án megemlékezést tartanak a Terror Háza Múzeum előtt:
Hívok mindenkit, hogy együtt ünnepeljünk. Álljunk ki együtt a szabad, az önkényt nem tűrő Magyarország mellett, ahol a hősöket nem felejtik.
Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője beszédében a jelenkor kihívásaira és a jogállamiság időszerű kérdéseire helyezte a hangsúlyt. Emlékeztetett arra, hogy 1956 teljes mértékben átalakította a Magyarországról kialakult képet, és nyilvánvalóvá tette: ez a nemzet nem tűri a zsarnokságot. A korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott, hogy
2006 őszén a rendszerváltoztatást követően először tért vissza a diktatúra,
és az államszervezet nem tudott ellenállni a politikai akaratnak.
Napi