Elárulta a szakértő, hogy mi az az egy ok, ami miatt a mostani vészhelyzetben nem omlott össze a hazai áramszolgáltatás

Ma délben lényegében száz százalékban napenergiára támaszkodott a magyar energiarendszer. A 8600 MW-os szolárkapacitás 42,8 százalékát használtuk ekkor – közölte Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője hétfői Facebook-bejegyzésében. A posztból kiderül, hogy a hazai áramszolgáltatás a mostani rendkívüli körülmények között az elmúlt 16 évben kiépített napelemi kapacitásoknak köszönhetően maradt stabil.

A teljes kínálatot

501 MW nettó import,
330 MW gázerőművi áram (az ilyen jellegű kapacitás 10,9 százaléka),
225 MW szénerőművi áram (a kapacitás 35,3 százaléka),
176 MW paksi áram (a kapacitás 9,19 százaléka),
141 MW biomasszából származó áram (a kapacitás 38,9 százaléka),
10 MW vízenergiából származó áram (a kapacitás 15,4 százaléka),
illetve kevesebb mint 1 MW szélenergiából származó áram (a kapacitás 0,26 százaléka) tette teljessé – sorolja a szakértő

Mindez nagyon jól mutatja, hogy a mostani vészhelyzetben csak azért nem omlott össze a hazai áramszolgáltatás, mert az elmúlt 16 évben a semmiből a paksi atomerőmű termelésének több mint négyszeresét kitevő naperőművi kapacitás került kiépítésre. Mindez nagyon fontos és gazdasági szempontból most életmentő lépés volt

– írja.

Sebestyén Géza hangsúlyozza: a szélenergiára hagyatkozni óriási hiba lenne hazánkban. Ha az új szélturbinákat is hasonló hatásfokkal tudjuk csak működtetni, mint most délben a már meglévőeket (mely eleve irreális feltételezés, hiszen a korábban kiépített szélkerekek nyilvánvalóan a lehető legjobb potenciállal rendelkező helyekre kerültek), akkor a délben mért 5 GW-os termelési szint eléréséhez közel 2000 GW beépített kapacitásra lenne szükség.

Ez azt jelentené, hogy a mostani 325 MW-os magyar szélturbina-kapacitást közel hatezerszeresére kellene növelni

– írja a szakértő.

Napenergiában az élen

A kormány június végén jelentette be: 2030-ig megtízszerezné a hazai szélerőművi kapacitást. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter akkor felidézte, hogy a hazai szélenergia-termelés 2016 óta gyakorlatilag változatlan, mintegy 330 megawattos szinten áll, az elmúlt évek megújulóenergia-fejlesztéseit döntően a naperőművek bővülése hajtotta. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni: Magyarország 2024-ben világelső lett a napenergia-hasznosításban, mivel az ország áramtermelésének negyede napelemekből származott. Ráadásul mindezt dinamikus növekedéssel értük el, hiszen öt év alatt mindössze négy százalékról ugrott ilyen magasra az arány.

Túl optimisták a szeles tervek

Túl optimista a kormány szélerőműfejlesztési terve, ráadásul téves alapokra épül – figyelmeztettek a bejelentést követően szakértők. A szélenergia beépített szélerőművi kapacitás növelése ugyanis nem egyenlő a biztonságos villamosenergia-ellátással. Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: a Mavir adatai szerint tavaly több olyan időszak is volt, amikor a nap- és szélerőművek együttes teljesítménye gyakorlatilag nullára csökkent.