Az EuroMOMO adatai szerint a 26. héten, vagyis 2026. június 22. és 28. között 16 890 fővel haladta meg a halálozások száma a szokásos szintet a rendszerben szereplő európai országokban és alrégiókban. Egy héttel korábban, a 25. héten még csak 1647 fős többlet látszott, vagyis

a heti többlet néhány nap alatt több mint tízszeresére nőtt. A 2026-os kiugrás ezért nemcsak a nagysága, hanem a sebessége miatt is rendkívüli.

Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: ez nem az EuroMOMO teljes történetének, és nem is az általunk vizsgált 2020 utáni adatsornak az abszolút legmagasabb heti értéke, hiszen a téli járványidőszakokban ennél magasabb többlethalálozási számok is előfordultak. A mostani érték a nyári, illetve hőszezonbeli időszakok között számít kiemelkedőnek. Vagyis nem általános európai halálozási rekordról, hanem rendkívül éles nyári többlethalálozási csúcsról beszélhetünk.

Összehasonlításként: 2022-ben, a közelmúlt egyik legsúlyosabb európai hőszezonjában a legerősebb heti érték a 29. héten, vagyis július második felében jelent meg, amikor 15 841 fős többlethalálozást mutattak az adatok. A különbség nemcsak a csúcs nagyságában, hanem a lefutásban is látható. A 2022-es többlethalálozás több héten át, fokozatosan emelkedett, míg 2026-ban a kiugrás sokkal hirtelenebb volt.

Ez a minta egy rövid idő alatt kialakuló, nagy egészségügyi terheléssel járó hőhullám hatásával egyeztethető össze, de az EuroMOMO adatai önmagukban nem alkalmasak arra, hogy az oksági hozzájárulást pontosan számszerűsítsék.

Az országos bontás alapján a 2026. évi kiugrás földrajzilag nem volt egyenletes. A Z-értékeket bemutató adatok szerint Belgiumban, Franciaországban és Németországban látszott a legerősebb eltérés a szokásos halálozási szinttől. Más országokban a jelzés mérsékeltebb volt, bár Hollandia, Svájc és az Egyesült Királyság egyes adatsorai szintén emelkedett értékeket mutattak. Ez arra utal, hogy a 26. heti európai összesített többlet jelentős része néhány, erősen érintett nyugat- és közép-európai ország adataiból állt össze.

A korcsoportos értelmezésnél különösen fontos az óvatosság. A Z-érték azt mutatja meg, hogy az adott heti halálozás mennyire tér el a várható szinttől, de nem azonos sem a halálesetek abszolút számával, sem a népességarányos halálozási kockázattal. A teljes népességre és a 65 év felettiekre számított Z-értékek összevetése ezért önmagában nem alkalmas annak megállapítására, hogy melyik korcsoportban nőtt leginkább a tényleges halálozási kockázat. Ehhez életkor-specifikus halálozási arányokra, abszolút többlethalálozási adatokra és részletesebb epidemiológiai elemzésre lenne szükség.

Annyi azonban a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan állítható, hogy Belgiumban, Franciaországban és Németországban a kiugrás nem kizárólag a 65 év felettiek mutatóiban jelent meg, hanem a teljes népességre számított Z-értékekben is erősen látszott. Ezzel szemben több mérsékeltebben érintett országban az eltérés inkább az idősebb korcsoportok felé tolódott.

Az adatok értelmezésénél az is lényeges, hogy az EuroMOMO többlethalálozást mér, nem pedig közvetlenül hőség okozta haláleseteket. A hőhullám időbeli egybeesése alapján

a hőség a 26. heti többlethalálozás legvalószínűbb környezeti kiváltó tényezője lehetett, de az összes többlethaláleset nem vezethető vissza automatikusan egyetlen okra.

A hőség hatása ráadásul gyakran közvetetten jelenik meg: súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri, légzőszervi, vesebetegségi vagy más krónikus állapotokat, és különösen veszélyes lehet az idősekre, a tartós betegséggel élőkre, a rosszul szellőző vagy nehezen hűthető lakásokban élőkre, valamint a szabadtéren dolgozókra.

Európa hőségkockázata hosszabb távon sem tekinthető átmeneti jelenségnek.

A Statista a Lancet Countdown 2025 adatai alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy Európában az elmúlt évtizedekben gyorsan nőtt a hőséghez köthető halálozási ráta: 2012 és 2021 között évente átlagosan 5,5 hőséghez kapcsolódó haláleset jutott 100 ezer lakosra. Ez nemzetközi összevetésben is magas érték: ugyanebben az időszakban az ázsiai–csendes-óceáni térségben 3,4, az amerikai kontinensen pedig 2,1 volt az éves ráta 100 ezer főre vetítve.

A WHO becslése szerint

2000 és 2019 között évente átlagosan mintegy 489 ezer hőséghez kapcsolódó haláleset történt világszerte, és ezek 36 százaléka Európához kötődött.

Ez különösen magas arány ahhoz képest, hogy a kontinens a világ népességének csak nagyjából egytizedét adja. A magas kockázat hátterében több tényező állhat: az idősödő népesség, a krónikus betegségek gyakorisága, a városi hősziget-hatás, valamint az, hogy sok lakás, intézmény és munkahely nem alkalmas a tartós, extrém hőség elleni hatékony védekezésre.

A 2026-os nyár mérlege azonban még nem végleges. A cikkhez felhasznált adatok a 30. hétig, vagyis 2026. július 26-ig mutatják a folyamatot. Ha az összehasonlítást a 20–30. hetekre végezzük el, akkor 2026-ban a kumulált többlethalálozás 37 891 fő volt. Ugyanebben az időablakban 2022-ben 66 660 fős többlet látszott. Vagyis 2026 eddig nem előzi meg a 2022-es hőszezont a teljes időszaki mérlegben, még akkor sem, ha egyetlen heti csúcsa magasabb volt a 2022-es nyári maximumértéknél.

Az értékelést tovább árnyalja, hogy az EuroMOMO legfrissebb heti adatai a halálesetek regisztrációs késedelmei és a késedelmi korrekciós modell frissülése miatt utólag még módosulhatnak. Ez különösen a legutóbbi hetekre, vagyis a 28–30. hét adataira igaz. Emiatt a 2026-ra számított kumulált érték nem tekinthető végleges szezonális mérlegnek, hanem az aktuálisan rendelkezésre álló adatok alapján készített előzetes összehasonlításnak.

A jelenlegi adatok alapján tehát az állítható biztonsággal, hogy

2026 nyara rendkívül éles, rövid idő alatt kialakuló többlethalálozási csúcsot hozott Európában.

A 26. hét kiugró értéke meghaladta a 2022-es nyári csúcsot, de a 20–30. hetek összesített adatai alapján a szezon eddigi mérlege továbbra is elmarad 2022 azonos időszakától. Ezért korai lenne kijelenteni, hogy 2026 lesz a vizsgált időszak legsúlyosabb európai hőszezonja. Egyelőre inkább arról beszélhetünk, hogy az idei év a vizsgált nyári időszakok egyik legélesebb heti halálozási kiugrását hozta, miközben a teljes szezonális teher nagysága még nyitott kérdés.

Címlapkép forrása: Robert Nemeti/Anadolu via Getty Images