A Rajna folyó több helyen is rekord alacsony szintre esett Németországban és Hollandiában, mivel Európa-szerte folytatódnak a hosszan tartó hőhullámok.

A múlt héten a nyugat-németországi Kölnben és Lobithban, ahol a Rajna áthalad Németországból Hollandiába, alacsonyabb szintet mértek, mint a rekordok kezdete óta bármikor.

Más jelentős közlekedési, ipari és mezőgazdasági funkciókkal rendelkező európai folyók is rekord alacsony vízszintet értek el, köztük a 10 országon áthaladó Duna és az olaszországi Pó folyó.

Az EU szárazság-megfigyelő központja szerint az aszályos állapotok Európa nagy részén stabilak és kritikusak maradtak, Közép-Nyugat-Európában pedig súlyosbodtak július közepén.

A megújult kánikula még legalább egy hétig tart, és sok közép- és dél-európai országban 40 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.

A németországi alacsony vízszintről szóló információs rendszer (NIWIS) szerint a rajnai mérőállomások 44%-a és a dunai mérőállomások 78%-a rendkívül alacsony vízállást regisztrált július végén.

A Rajna – amely a svájci Alpokban kezdődik és az Északi-tengerbe torkollik – Európa egyik legforgalmasabb vízi útja. A csökkenő vízszint aggodalmakat váltott ki a hajózás és a hajózás korlátozásának gazdasági következményei miatt.

Pénteken a hajózható vízmélység a Koblenz melletti Kaub torlópontjában elérte a 2018-as 25 cm-es rekordmélységet, majd hétfőn kissé helyreállt.

A nyugat-németországi Kaub mérőállomás a Rajna hajózhatóságának kulcsfontosságú mutatója, mivel azt méri, hogy milyen nehéz teherszállító hajókat lehet megrakodni. Az ott mért alacsony vízállás erősen korlátozhatja a belvízi hajózást.

Martin Wolters, a Rajnai Vízi és Hajózási Hatóság munkatársa azt mondta a német WDR-nek, hogy bár nem valószínű, hogy a rajnai hajózást teljesen felfüggesztik, óvintézkedéseket kell tenni, például a rakományt több hajó között szét kell osztani, hogy kevésbé nehezedjenek meg.

Ez idővel magasabb szállítási költségeket és szűk keresztmetszeteket eredményezhet az ellátásban, mondta Wolters.

"Eljön az idő, amikor a rakomány túl kicsi ahhoz, hogy megérje, vagy a hajótulajdonosok attól tartanak, hogy megrongálják hajóikat" - mondta egy árukereskedő a Reutersnek.

A múlt héten több országban, így Szerbiában és Romániában is az elmúlt 30 év legalacsonyabb szintjére esett a Duna vize, így Magyarország egyetlen atomerőműve a leállás szélére került.

A létesítmény csökkentett kapacitással működik, és a tisztviselők azt figyelik, hogy esetleg nem kell-e teljesen offline módba kapcsolni.

A Duna szárazsága Szerbiában és Romániában is komoly fennakadásokat okoz az áramellátásban.

Szerbia leállította széntüzelésű erőműveinek teljesítményét a víz megzavaró hűtőrendszerek hiánya miatt, Románia pedig irányított robbantást hajtott végre egy nagy sziklán a Duna partján, hogy növelje a cernavodai atomerőműbe irányuló vízáramlást.

A Dacia és a Ford által működtetett két romániai autógyár megállapodott abban, hogy több mint két hétre leállítják a termelést az áramfogyasztás csökkentése érdekében.

Olaszország leghosszabb folyója, a Pó július végén történelmi mélypontot ért Cremona északi városa közelében. A hatóságok az egész Pó-völgyben "magasra" emelték a szárazság miatti riasztási szintet, a szakértők pedig az ivóvízellátás esetleges zavaraira figyelmeztettek.

A Pó torkolatánál folyó alacsonyabb áramlások szintén a tenger sósvizét a mederbe nyomták, megzavarva az ökoszisztémát, és komoly problémákat okozva azoknak a gazdáknak, akik a Póból származó vizet használnak terményeik öntözésére.

A World Weather Attribution csoport tudósai nemrégiben végzett tanulmánya szerint Európa nagy részén nem volt egyértelmű, hosszú távú tendencia az alacsonyabb csapadékmennyiség felé.

A kutatók azonban azt mondták, hogy az ember okozta éghajlatváltozás fokozza a nedvesség elpárolgását a magasabb hőmérsékletek miatt, ami valószínűbbé teszi a szárazság kialakulását.

A meleg, száraz időjárás növelte a háztartási, mezőgazdasági és ipari vízigényt is.

Az elhúzódó aszályos időszakok a tavak vízszintjét is befolyásolhatják, befolyásolva az édesvízkészletek elérhetőségét.

Az EU Kopernikusz klímaszolgálata szerint a 2022-es aszály Európában hozzájárult az erdőtüzek aktivitásának növekedéséhez, ami az átlagosnál magasabb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetett.

Mark Poynting további jelentése