Egyhangú szavazással fogadták el az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei múlt pénteken Magyarország módosított helyreállítási tervét – jelentette ki az MTI szerint csütörtökön Kármán András. A pénzügyminisztert az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottsága hallgatta meg a múlt heti ülésről, ahol jóváhagyták a tervet. Az ott született döntés a 10 milliárd eurót érő uniós helyreállítási alap lehívásához kell.

Ahogy arról korábban írtunk, a módosításra azért volt szükség, mert az előző kormány a több mint száz bevállalt „mérföldkőből” – előfinanszírozott beruházásból, reformból, célból – csak 2,6 milliárd eurónak megfelelő feltétellel haladt annyira, hogy be lehessen fejezni az augusztus végi határidőre. Bár emiatt az Orbán-kormány is tervezett egy módosítást, azt soha nem adta be. (Az új helyreállítási tervről bővebben itt írtunk.)

Kármán csütörtökön közölte, hogy a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd eurós hitel közel 60 százaléka a zöld és digitális átállást szolgálja. A pénzből jut többek között az áramhálózat bővítésére és korszerűsítésére, valamint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelésére. (Nem tette hozzá, de utóbbi az egyik trükk, amivel pénzt mentenek.) A tőkeemeléssel kis- és középvállalkozások juthatnak kedvezményes hitelekhez, vissza nem térítendő támogatásokhoz. Új lakhatási programot is indítanak 20 százalékos állami támogatással.

Az MTI szerint Bóka János, a szakbizottság fideszes alelnöke az MFB-én keresztül megvalósuló programok ütemezésére volt kíváncsi, illetve arra, hogy milyen adóreformokat vállalt a kormány. Párttársa, Hegedűs Barbara az euró bevezetésének feltételeiről, valamint a helyreállítási alap forrásainak gazdasági hatásairól kérdezte a tárcavezetőt.

Kármán szerint a vállalt adóreformok között szerepelnek olyan intézkedések, amelyek még az előző kormány vállalásai voltak. Ilyen az adónemek számának csökkentése.

Új vállalás a bizalmi vagyonkezelés szabályainak módosítása, hogy az adóelkerülést lehetővé tevő kiskapukat szüntessenek meg.

Az erről szóló jogszabályjavaslat várhatóan hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Elmondta azt is, hogy a kormány felülvizsgálja a társasági adó egyes kedvezményeit.

Így néhány kisebb, köztük a kastélyfelújításokhoz kapcsolódó kedvezmény szűnhet meg

– mondta.

Idén 1,6-1,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol a kormány, ami érdemi előrelépés az elmúlt évek közel nulla százalékos teljesítménye után – közölte.

A pénzügyminiszter szerint a növekedési kilátásokat jelentősen befolyásolja, hogyan alakul a költségvetés helyzete. A 2,6 milliárd eurónyi, korábban elindult beruházásra bejövő uniós források javíthatják a költségvetés mozgásterét. Az új helyreállítási terv nemcsak beruházási programokat tartalmaz, hanem a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedéseket is, mint egyes támogatott hitelprogramok felülvizsgálatát, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átalakítását, amelyek kiadáscsökkenéssel járnak.