A 2024-ben elfogadott AI Act a világ első átfogó, mesterséges intelligenciát szabályozó törvénycsomagja, amelynek egyes rendelkezései fokozatosan lépnek hatályba. Az általános célú AI-modellekre vonatkozó legfontosabb kötelezettségeket 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni, ezért ezek most kerültek igazán reflektorfénybe. Mivel a jogszabály globálisan is példa nélküli keretrendszert vezet be, a betartatása egészen egyedi kihívásokat tartogat – különösen egy olyan iparágban, ahol havonta bukkannak fel az újabb és újabb technológiai generációk. Brüsszel mostani tapasztalatai és döntései így garantáltan messze túlmutatnak majd Európa határain.

A ChatGPT alakította át a szabályozást

Az európai döntéshozók eredetileg úgy tervezték, hogy az AI Act kizárólag a mesterséges intelligenciára épülő, konkrét alkalmazásokat fogja szabályozni. Amikor azonban a ChatGPT 2022-es nyilvános rajtja letarolta a világot, a stratégiát villámgyorsan újra kellett gondolni, és a szabályozást kiterjesztették az általános célú mesterségesintelligencia-modellekre (GPAI-modellekre) is. Az új szabálykönyv szigorú feltételeket támaszt minden olyan modell esetében, amely nem egyetlen specifikus célra készült, hanem számos különböző feladatra adaptálható.

A fejlesztőknek mostantól például transzparensen be kell számolniuk arról, hogyan építették fel a modellt, összefoglalót kell közzétenniük a tanításhoz felhasznált adatok típusairól – beleértve a szerzői jog által védett tartalmak felhasználásának módját is –, valamint elegendő információt kell szolgáltatniuk ahhoz, hogy a felhasználók pontosan értsék a szoftver képességeit és korlátait.

A legszigorúbb követelmények a rendszerszintű kockázatot jelentő általános célú AI-modelleket fejlesztő cégekre vonatkoznak: nekik kötelezően fel kell mérniük és csökkenteniük kell a társadalomra leselkedő potenciális kockázatokat. Bár az Európai Bizottság idén elfogadott egy világhírű szakértők (köztük Yoshua Bengio) által kidolgozott, önkéntes magatartási kódexet, a fogadtatás még így vegyes lett. Míg a nyugati AI-laborok többsége (köztük az OpenAI) aláírta a dokumentumot és együttműködést ígért, addig a Meta például látványosan kimaradt a kezdeményezésből.

Mit jelent ez a hétköznapokban?

Az AI Act végső célja, hogy a technológia biztonságosabb legyen az európai polgárok számára, és ne sértse meg az alapvető jogaikat. A szabályozás így természetesen minden olyan külföldi cégre is vonatkozik, amely az EU piacán kívánja értékesíteni a termékeit. Számos technológiai vállalat és iparági szervezet éppen ezért folyamatosan bírálja a törvényt, mondván: a túlzott bürokrácia megfojtja az innovációt, és a vállalatok arra kényszerülnek, hogy mérnökök helyett jogászokat vegyenek fel a papírmunka intézésére.

A gyakorlatban ez az európai fogyasztók és vállalkozások számára egy igen kellemetlen mellékhatással járhat: előfordulhat, hogy a legfejlettebb AI-modellek az uniós piacon hetekkel vagy akár hónapokkal később debütálnak, mint a világ más részein, amíg a cégek elvégzik a kötelező „házi feladatot” a megfelelés érdekében. Cserébe viszont elméletben bízhatunk abban, hogy ami az EU-ban elérhetővé válik, az biztonságosabban használható.

Emellett pedig mostantól az átláthatóság jegyében egyre gyakrabban találkozhatunk majd olyan jelölésekkel, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy egy adott tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy módosított. Bár az AI Act több esetben átláthatósági kötelezettségeket ír elő, nem határoz meg egységes, minden szolgáltató számára kötelező „AI Generated” vagy „AI Modified” címkéket. Az Európai Commission X-oldalán a „The label says it all” (azaz „A címke mindent elárul”) szlogennel indított kampányt, amely ezeknek az átláthatósági jelöléseknek a fontosságára hívja fel a figyelmet.

Washington persze nem elégedett

A szabályok betartatására a Bizottság létrehozta az Európai AI Hivatalt (European AI Office), ám a feladat gigantikus: korunk legbonyolultabb technológiáját és a világ leggazdagabb vállalatait kell kordában tartani, a probléma ezzel kapcsolatban pedig leginkább az erőforrásokban gyökerezik. Az AI-szakemberek iránti kereslet az egekben van, az állami szektor pedig fizetések terén képtelen versenyezni a Szilícium-völgy dollármilliókat kínáló magáncégeivel.

A Bizottság ezért kénytelen külsős tudósokra és magasan specializálódott AI-biztonsági cégekre támaszkodni. A bürokratáknak úgy kell lépést tartaniuk egy szédítő tempóban fejlődő technológiával, hogy közben még maguk a tudósok sem jutottak teljes konszenzusra arról, hogyan lehetne megakadályozni a nagy léptékű károkat.

Mindeközben pedig a geopolitikai feszültség is tapintható. A Trump-adminisztráció különösen élesen bírálja az uniós digitális szabályozásokat, szerintük ugyanis azok sértik az amerikai AI-óriások érdekeit. Az amerikai vezetés korábban is több alkalommal kifogásolta az EU digitális piacokat és nagy technológiai vállalatokat érintő szabályozását, ezért a szakértők attól tartanak, hogy az AI Act végrehajtását is újabb kereskedelmi feszültségforrásként értékelhetik az Egyesült Államok és az Európai Unió között.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto /  Getty Images)