Átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a gazdaság működőképességének biztosítása és az energiaválság kezelése érdekében, amelyben a rendkívüli időjárási körülményekre hivatkozva azt kezdeményezi, hogy Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter helyezze át az augusztus 8-i munkanapot szeptemberre.

Kiemelt javaslat: halasszák el az augusztus 8-i munkanapot

A kamara szerint az ellátásbiztonság fenntartása mellett a legfontosabb cél, hogy a gazdaság működésében a lehető legkisebb fennakadás következzen be. Az MKIK ezért a területi kamarák országos hálózatán keresztül kívánja bevonni a vállalkozásokat az önkéntes fogyasztáscsökkentési intézkedések végrehajtásába.

A kezdeményezés célja, hogy a jelenlegi energiaválságos időszakban csökkenthető legyen az ország villamosenergia-terhelése, miközben a kieső munkanap később ledolgozható lenne.

Az MKIK szerint a válságkezelés alapelve, hogy a beavatkozások fokozatosak és arányosak legyenek.

• Első lépésként minden esetben az önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentést tartják indokoltnak, míg kötelező korlátozásokat csak végső eszközként vezetnének be.
• Emellett fontosnak nevezik, hogy a szabályok előre ismertek legyenek, az érintett vállalkozások pedig gyors kompenzációban részesüljenek.

A kamara hangsúlyozza: az egyes intézkedéseket nem egységesen, hanem a kereskedelmi, ipari és szolgáltató szektor sajátosságaihoz igazítva kell alkalmazni.

A kereskedelmi vállalkozások számára az MKIK egyebek mellett

• a nyitvatartás rugalmas alakítását, 
• a klímaberendezések időzített működtetését, 
• a reklám- és kirakatvilágítás mérséklését, valamint 
• a nem létfontosságú energiafogyasztók – például mozgólépcsők vagy dekorációs világítás – kikapcsolását javasolja.

Emellett energiahatékonysági intézkedéseket is szorgalmaznak, például az automatikus világításvezérlés alkalmazását és a hűtési-fűtési rendszerek optimalizálását.

Szolgáltatóknál home office és digitális terhelés-áthelyezés

A szolgáltató szektorban az irodai energiafelhasználás csökkentése, a hőmérséklet-szabályozás egységesítése, az ügyfélfogadási rend módosítása, valamint az energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazása szerepel az ajánlások között.

A kamara azt is javasolja, hogy a nagy energiaigényű informatikai feladatokat lehetőség szerint a kevésbé terhelt időszakokra ütemezzék át, míg a nem ügyfélkapcsolati munkakörökben – ahol ez indokolt – részesítsék előnyben az otthoni munkavégzést.

Az iparban műszakátszervezés és vészhelyzeti protokoll jöhetne a javaslat szerint

Az ipari vállalatok számára az MKIK a termelés csúcsidőn kívülre helyezését, az éjszakai és hétvégi műszakok ösztönzését, a megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését, valamint a nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását ajánlja.

Külön vészhelyzeti protokollt javasolnak az energiaintenzív ágazatok – így az acél-, alumínium-, cement-, üveg- és vegyipar – számára, emellett minden nagyfogyasztónál kötelező újraindítási terv elkészítését is indokoltnak tartják.

Az MKIK szerint egyre több szakmai és érdekképviseleti szervezet kíván bekapcsolódni a válságkezelésbe. Példaként említik a Mechwart András Iparfejlesztési Testületet, amely felajánlotta segítségét a kkv-k önkéntes fogyasztáscsökkentési intézkedéseinek kidolgozásához.

A kamara már hétfőre egyeztetést kezdeményezett az együttműködni kívánó szervezetekkel.

Az ágazati intézkedéseken túl az MKIK 

• országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetését, 
• a kritikus ágazatok sorrendjének rögzítését, 
• gyors kompenzációs alap létrehozását, 
• a rugalmas fogyasztási piac fejlesztését, 
• a regionális hálózati együttműködések erősítését, 
• az energiaközösségek jogszabályi támogatását, valamint
• a nagyfogyasztók kötelező vészhelyzeti adatszolgáltatását is javasolja.

A kamara az összesített javaslatokat Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek is megküldte.