A 2023-ban bevezetett kvótaadó alapján a nagy kibocsátó vállalatoknak tonnánként 36 eurót kellett fizetniük a szén-dioxid-kibocsátás után, emellett a kibocsátási kvóták kereskedelmére is 15 százalékos tranzakciós díj vonatkozott. Az intézkedés az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerhez (ETS) kapcsolódott, ugyanakkor a G7 cikke felidézi, hogy a magyar szabályozás sajátossága volt, hogy nem az érintett cégek nyereségét, hanem az árbevételt terhelte. A legnagyobb befizetők között volt a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim, a Duna-Dráva Cement, valamint több vegyipari és energetikai vállalat. 

Árbevétel után számították a kvótaadót

A lap korábbi számításaira hivatkozva azt írja, hogy egyes cégeknél a kvótaadó az éves árbevétel 8-14 százalékát is elérte, ami több vállalkozás esetében veszteséges működéshez vezetett. 

A Pénzügyminisztérium a lapnak azt közölte, hogy a visszatérítési szabályok célja a hosszan elhúzódó perek elkerülése és a további büntetőkamatok megelőzése. 

A G7 ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nem teljesen egyértelmű a már folyamatban lévő perek helyzete. A jogszabály szerint azok kérhetik a NAV-tól a visszatérítést, akik követelésüket „más úton nem érvényesítették”, ezért kérdéses, hogy a már pereskedő vállalatoknak előbb le kell-e zárniuk vagy vissza kell-e vonniuk keresetüket.

Erre jó példa a Mol esete: a társaság július 24-én még pert indított az állammal szemben a kvótaadó miatt, 126 milliárd forintos követeléssel – a részletekről ebben a cikkben számoltunk be. A vállalat azt nyilatkozta, hogy a per megindításának jogtechnikai oka volt, mivel a kereset benyújtásának határideje hamarabb lejárt, mint ahogy az új visszatérítési szabályok hatályba léptek. A mostani törvény így már lehetőséget adhat arra, hogy a cégek bírósági eljárás helyett közvetlenül a NAV-tól igényeljék vissza a befizetett összegeket.