Megjelentek az ÁKK honlapján annak a 2024-ben felvett, 1 milliárd eurós kínai hitelnek a főbb pénzügyi adatai, amely kapcsán az állam korábban kifejezetten titkolta a bíróság által közérdekűnek minősített információkat.

A hatalmas hitelfelvétel nyomait a Portfolio vette észre az ÁKK által közölt adatokban, a hitel lehívásáról az állam külön kommunikációt nem folytatott.

Érdekesség, hogy a 2026-os választások előtt az ÁKK nem adta ki a sajtónak a közérdekű adatigénylésekben kért információkat, annak ellenére, hogy bírósági döntés is született arról, hogy az adatok közérdekűek, ezért közzé kell tenni azokat – emlékeztet a 444. A választások után viszont a lap újabb adatigénylésére már érdemben válaszolt az adósságkezelő.

A lapnak akkor elárult információkat most a saját honlapján is közzétette az ÁKK. A közlemény szerint a magyar állam és három kínai pénzintézet (China Development Bank, The Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Hungarian Branch) között létrejött, és 2024. április 19-én a teljes 1 milliárd EUR összegben lehívott hitelszerződés adófizetőket is érintő legfontosabb adatai a magyar állam által fizetendő kamat százalékos mértéke, a hitellel kapcsolatos egyéb költségek mértéke, a hitel célja és a törlesztés ütemezése.

A fenti, közérdekű adatokat az ÁKK az alábbiak szerint foglalta össze:

• A hitel 6 havi EURIBOR referencia kamathoz kötött változó kamatozású, melyhez kamatfelár megfizetése is tartozik. A jelenlegi kamatperiódusban mindez 2,416% referencia kamat és a 1,5% pont kamatfelár, azaz összesen 3,916% évente.
• A költségek tekintetében, melyeket a teljes kötelezettségvállalás összegére vetítve alakítottak ki a felek, egyszeri szerződéskötési díjként 0,4%-ot és egyszeri szervezési díjként 0,4%-ot határoztak meg.
• Az állam a hitel tőkerészét és kamatait - a nemzetközi pénz,- és tőkepiaci szokványoknak megfelelően - lejáratkor (2027. április 19-én) egyösszegben fizeti meg a hitelező pénzintézeteknek.
• A hitelfelvétel célja a "központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozása volt" – konkrétabb projektet tehát az ÁKK most nem nevezett meg.

A kínai hitelfelvétel különösen annak fényében volt figyelemre méltó, hogy a magyar állam az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (RRF) több mint 3 milliárd eurónyi, lényegesen olcsóbb forráshoz is juthatott volna. Ezt a lehetőséget azonban a kormány akkor nem használta ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ