A "tűzszezon" első két hónapjában közel félmillió hektár égett le az öt leginkább érintett európai uniós országban – Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Romániában –, ami

3,1 milliárd eurós gazdasági kárt okozott. Ez önmagában jóval meghaladja az Európai Bizottság által az egész EU-ra becsült, évi 2,5 milliárd eurós átlagot.

A számítás az úgynevezett helyreállítási költségen alapul, vagyis azt méri, mennyibe kerülne az elégett területek eredeti állapotának visszaállítása. A végleges kár ennél jóval magasabb lesz, mivel a biztosítók, a háztartások és a vállalkozások még csak most számolják fel az ingatlanokban, a terményekben és a turisztikai bevételekben keletkezett veszteségeket.

Franciaországban Gironde megyét különösen súlyosan érintették a tüzek. A térség a védelmi és űripari ágazat központja, így a sugárhajtóműveket gyártó Safran, a vadászgépeket előállító Dassault Aviation és a rakétagyártó ArianeGroup is kénytelen volt felfüggeszteni a termelést és evakuálni dolgozóit. A helyi kereskedelmi és iparkamara szerint legalább 40 ezer vállalkozást érintettek közvetlenül a tüzek, 19 500 teljesen bezárt, 120–150 ezer alkalmazott pedig államilag támogatott részmunkaidős foglalkoztatásba került. A bordeaux-i szőlőültetvényeket eddig elkerülték a lángok, de a füstszennyezés szüretre gyakorolt hatása még bizonytalan.

Spanyolországban a tüzek Madridtól mindössze 50 kilométerre pusztítottak, lakóházakat és gazdaságokat megsemmisítve. A kisgazdákat képviselő szakszervezet előzetes becslése szerint 18 500 hektárnyi hasznosítható terület – többségében legelő – égett le. Az aszály emellett külön gondot jelent, mivel a Rajna és a Duna vízszintjének csökkenése az áruszállítást és az ipari termelést is akadályozza. A BASF, a Covestro és az Evonik üzemei a Rajna mentén összpontosulnak, míg a Duna rekordalacsony vízállása miatt hazánkban is hamarosan teljesen leállítják a Paksi Atomerőművet, Romániában pedig a cernavodai atomerőmű egyik reaktorát már le is kellett állítani, mivel mindkét létesítmény a folyóból nyeri a hűtővizet.

Görögországban az Athéntól északnyugatra található Boiótia térségében kitört erdőtűz már negyedik napja tombolt, miközben az erős szél által táplált lángok otthonokat, több ezer hektárnyi mezőgazdasági területet és fenyőerdőt pusztítottak el.

A tűzoltást egy tragédia is beárnyékolta, vasárnap ugyanis két ember – egy görög és egy dán állampolgár – életét vesztette, amikor helikopterük a levegőben összeütközött egy másik tűzoltó helikopterrel Psatha tengerparti település közelében.

Az előzetes vizsgálat szerint a tüzet egy szélturbináktól áramot szállító magánvezeték szikrázó kábelei okozták, ezért egy villamosmérnököt és egy vállalkozót gyújtogatás vádjával letartóztattak.

A hibás elektromos vezetékek az utóbbi években a görögországi erdőtüzek leggyakoribb kiváltó okává váltak.

Sarah Meier, a zürichi ETH klímagazdaságtani szakértője szerint a tüzek valós gazdasági hatása az általa 2011 és 2018 között számított évi 2,1 milliárd eurós GDP-veszteség háromszorosát is meghaladhatja. Bár a természeti katasztrófákat követő újjáépítés statisztikailag akár növelheti is a GDP-t, Meier figyelmeztetett, hogy

ez nem olyan gazdasági növekedés, amit szeretnénk, hiszen csupán az elpusztított tőkét pótoljuk.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.