Az elemzés szerint a tavaly rekordévet záró ipari és logisztikai ingatlanpiac számára jelenleg a zöld átállás, a digitalizáció és a magas hozzáadott értékű technológiák alkalmazása jelenti a legnagyobb fejlődési lehetőséget. Az ipari parkok mára olyan komplex fejlesztési platformokká váltak, amelyek egyszerre kell megfeleljenek a nemzetközi befektetők szigorú ESG-elvárásainak, a magyarországi vidékfejlesztési céloknak és a gyorsan változó technológiai környezetnek.

Rekordév a háttérben, bizonytalanság a láthatáron

A magyar ipari és logisztikai ingatlanpiac 2025-ben – a gyenge külső konjunktúra ellenére – történelmi csúcsot ért el: a bérlői kereslet az előző évhez képest több mint 30 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,1 millió négyzetmétert. A befektetési forgalom elérte a 900 millió eurót, ami az előző év alacsony bázisához képest több mint kétszeres növekedés.

Az elemzés szerint Magyarország az elmúlt években az európai befektetési térképen is látható pozíciót szerzett, és ebben az ipari parkok hálózatának érdemi szerepe van.

A kép ugyanakkor nem felhőtlen. Ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt, a piac új szakaszba lépett: az üresedési ráta emelkedésével a piac egyre szelektívebbé válik, és már nem szív fel automatikusan minden új fejlesztést.

A vezérigazgató is óvatosságra int: a francia logisztikai piac 2026 első negyedévében 63 százalékos visszaesést mutatott, amit főként geopolitikai és politikai bizonytalanság magyaráz. Ilyen környezetben jellemzően azok a fejlesztők maradnak talpon, amelyek stabil bérlői háttérrel rendelkező projekteken dolgoznak, és nem spekulatív építkezésekbe fektettek.

Egyre fontosabb lesz a zöld átállás és a digitalizáció

Albrecht Armand kiemelte: a jövő ipari parkjainak fejlődési irányát a zöld átállás, a digitalizáció és a magas hozzáadott értékű technológiák határozzák meg.

A valódi versenyképességet azok a parkok jelentik, amelyek saját energiaközösségeket építenek ki, akkumulátoros tárolórendszerekkel csökkentik a hálózati kiszolgáltatottságot, és képesek lesznek az egy bérlőtől a másikhoz áramló hulladékhő vagy mellékanyag hasznosítására

– hangsúlyozta, hozzátéve, a digitalizációban az infrastrukturális alapok – optikai hálózat, széles sávú kapcsolat – Magyarországon a legtöbb parkban adottak, a következő lépés az intelligens üzemeltetés.

Az ipari IoT-megoldások, a valós idejű energiafelhasználás-monitoring és a digitális ikermodellek bevezetése nemcsak hatékonyságnövelő eszközök, hanem olyan adatokat is termelnek, amelyekből a bérlők és a fejlesztők egyaránt jobb döntéseket hozhatnak. Ez a transzparencia egyre inkább belépési feltétel a prémiumkategóriás ipari bérlőknél.

Ez nem spontán folyamat: az önkormányzati és állami szereplőkkel való tudatos együttműködés, a képzett munkaerő helyi megtartása és a modern infrastruktúra előre telepítése mind szükséges feltétel.

Azok az ipari parkok, amelyek képesek tudományos és innovációs funkciókat is integrálni – egyetemi együttműködésekkel, K+F-laborokkal, startupinkubátorokkal –, tartósan vonzóbbak a magasabb hozzáadott értékű iparágak számára.

Albrecht Armand szerint Magyarország ezen a téren még adós néhány válasszal: a hagyományos, vidéki önkormányzati parkok és a prémiumfejlesztések közötti szakadék áthidalása a következő évek egyik legfontosabb iparági szintű feladata.