2026 I. félévében 6278 új lakás épült, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban, míg a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 16 588 volt, 29 százalékkal több, mint 2025 azonos időszakában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Lakásépítés

• 2026 I. félévében 6278 lakást vettek használatba, ami 22 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz képest.
• A megyei jogú városokban 32, a fővárosban és a többi városban egyaránt 22, a községekben pedig 18 százalékkal több lakás épült, mint 2025 I. félévében.
• A lakásépítés területi koncentrációja a fővárosban továbbra is erős. Budapest 2224 új lakásának 83 százaléka négy kerületben épült fel: a X. kerületben 832, a XIII.-ban 476, az I.-ben 277, a XI. kerületben 272 új lakást vettek használatba.
• A megyei jogú városok közül háromban adtak át 100-nál több új lakást: Székesfehérváron (217), Kecskeméten (154) és Szegeden (122).
• Az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli lakásépítések 34 és 14 százalékos csökkenésén kívül minden más régióban nőtt a használatba vett lakások száma 2025 I. félévéhez képest.
• A természetes személyek által épített lakások aránya az előző év azonos időszaki 33-ról 30 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 67-ről 69 százalékra nőtt.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 47 százaléka családi házban, 46 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 4,1 százaléka lakóparkban található.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1,0 négyzetméterrel 94,5 négyzetméterre nőtt a 2025. I. félévihez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 65,8 négyzetméter volt.
• Az értékesítési céllal épített lakások aránya 68, a saját használatra építetteké 29 százalék volt.

Építési engedélyek

• Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 16 588 volt, 29 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Budapesten összesen 6560 lakás építésére adtak engedélyt, ami az előző év azonos időszakit 9,5 százalékkal haladta meg. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 75 százaléka két kerületben fog megvalósulni: a XIII. kerületben 2561, a IX. kerületben 2364 lakás építését tervezik.
• A megyei jogú városokban 36, a többi városban 55, a községekben pedig 50 százalékkal emelkedett az engedélyezett lakásépítések száma az előző év azonos időszakihoz képest. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Kecskemét, Nyíregyháza és Debrecen, 578, 498 és 349 engedélyezett lakással.
• Minden régióban nőtt az engedélyezett lakásépítések száma a 2025. I. félévihez képest, legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön (133, 86, illetve 72 százalékkal). A budapesti agglomerációt magába foglaló Pest régióban 35 százalékos volt a növekedés.
• Az építtetők az esetek 26 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• A kiadott új építési engedélyek alapján az egy évvel korábbinál 28 százalékkal több, összesen 5708 lakóépület építését tervezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma országosan 1380 volt, 1,1 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

Otthon Start és bérlakásprogram komoly eredményeket érhet el

Az elmúlt évek gyenge lakásépítési trendjei után végre kedvező adatok érkeztek – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Míg az első negyedévben 4,3, addig a másodikban már 42,6 százalékkal nőtt az épített lakások száma, így az első félévben összességében 22 százalékkal több lakás épült, mint egy évvel korábban.

Ez persze még mindig nem elég magas szám, de már jelezhet egy kedvező tendenciát – ha csak a 22 százalékos bővülés jellemzi az év egészét, akkor kevesebb mint 15 ezer lakás épül fel idén, ami az optimálisnak még mindig nagyjából a fele.

Az elemző hozzátette, a kedvező lakásépítési trendben több tényező játszik szerepet – ezek közül a legfontosabb az Otthon Start hatása. A program hatására először megnőtt a kereslet, majd ezt követően tudott, tud felzárkózni a kínálat – a fejlesztők leporolták korábbi terveiket, illetve felgyorsították folyamatban lévő beruházásaikat. A lakásépítések számának növekedésében emellett persze szerepet játszhatott általánosan is a kamatkörnyezet mérséklődése, illetve a gazdasági helyzet javulása.

Az első féléves növekedés minden településtípust jellemzett – leginkább a megyei jogú városokban nőtt az új lakások száma (32 százalék), míg a fővárosban és a kisebb városokban az átlagosnak megfelelő volt a bővülés mértéke, a községekben viszont némileg elmaradt attól (18 százalék). Az egyes megyék között ugyanakkor jelentős eltérések vannak – akár még régión belül is. Jó példa erre az Észak-Magyarországi régió, ahol Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több mint kétszeresére nőtt az átadott lakások száma, miközben Nógrádban alig épültek lakások – az első félévben mindössze 8 darab. Több olyan megye is van ugyanakkor, amelyek kiemelkedő növekedést értek el – 50 százalék felett bővült a lakásépítések száma Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád-Csanád megyékben is – sőt, Tolnában a növekedés több mint 12-szeres volt – igaz, hogy ez még így is csak 210 lakást jelentett egy félév alatt, amiben talán a Paks 2 beruházáshoz kapcsolódó építkezéseknek lehetett köze Összességében tehát azt látjuk, hogy a növekedés meglehetősen széles bázisú volt.

Érdekesség, hogy a jelentős növekedés – és mondhatjuk talán, hogy így az Otthon Start – nem rajzolta át az építések szerkezeti megoszlását: míg tavaly az első félévben az új lakások 48 százaléka volt családi házban, addig ez az arány idén 47 százalékot tett ki – mondta Regős Gábor.

„Az építési engedélyek száma az első félévben 29 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – bár ez nem vonja maga után szükségszerűen az átadott lakások számának növekedését, de mindenképpen jó előjel lehet. A növekedést segítheti a kamatkörnyezet további mérséklődése is. Az új kormányzat által tervezett bérlakásprogram szintén pozitívan hathat a lakásépítésekre, bár ez nem az idei, hanem inkább a következő években jelenthet átadott lakásokat.

Az persze nagyon nem mindegy, hogy a lakásépítések milyen áron történnek meg, ez gátat szabhat a keresletnek is” – vázolta a közgazdász.

Rákapcsoltak a vevők is

Az új építésű lakások piaca az idei év első felében az előzetes várakozásoknak megfelelően fordulóponthoz érkezett – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Bár a január és július vége közötti időszak egészét tekintve a kereslet még elmaradt az egy évvel korábbitól, a visszaesés teljes egészében az első negyedévhez köthető. Áprilistól jelentősen élénkült a kereslet: a második negyedévben az új építésű ingatlanok iránti érdeklődés már 20 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnagyobb fordulat az új építésű családi házak piacán történt, ahol a kereslet éves összevetésben több mint 30 százalékkal nőtt, miközben az új lakások iránti érdeklődés is közel 10 százalékkal emelkedett.

A kereslet élénkülésével párhuzamosan a kínálat is jelentősen bővült, elsősorban a nagyvárosokban. Budapesten az új építésű lakások kínálata egy év alatt 46 százalékkal, a megyeszékhelyeken pedig több mint 47 százalékkal nőtt. A bővülés mögött elsősorban a korábban elindított társasházi fejlesztések piacra kerülése áll, ami különösen a fővárosban és a legnagyobb vidéki városokban eredményezett jelentős kínálatnövekedést. Ezzel szemben az új építésű házak kínálata minimálisan nőtt Budapesten és a megyeszékhelyeken, a községekben pedig még csökkent is.

A fővárosban a XIII. kerület a kínálatbővülés motorja: ebben a városrészben 105 százalékkal nőtt a választék, így idén július végén több mint 1700 új lakást hirdettek eladásra. A legnagyobb újlakás-kínálattal rendelkező budapesti városrészek közé sorolható még a XI. és a XIV. kerület, előbbiben 14, utóbbiban pedig 36 százalékkal bővült a kínálat. Az egy évvel korábbinál jóval több új lakást hirdetnek eladásra többek között a X. és a XVIII. kerületben, itt 52 és 107 százalékos növekedés következett be. A vidéki nagyvárosok közül Szegeden 106 százalékkal, Debrecenben pedig bő 50 százalékkal nőtt az új építésű ingatlanok kínálata.

A megyeszékhelyeken az új lakások medián négyzetméterára közel 15 százalékkal közel 1,2 millió forintra nőtt egy év alatt. A kisebb városokban lévő új építésű lakásoknál a medián négyzetméterár lényegében stagnált, ami így is majdnem 1,4 milliós szintet jelent.

„Budapesten a medián négyzetméterárak növekedésével párhuzamosan az eladó új építésű lakások árának középértéke 103 millióról 100 millióra csökkent. Ez pedig arra utal, hogy a piacra kerülő új lakások átlagos alapterülete jelentősen csökkent, annak érdekében, hogy az áremelkedés ellenére a végösszeg megfizethetőbb kategóriában maradjon” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakértő szerint az új lakások piaca dinamikusabb képet mutat, mint a használt lakásoké, ahol a kereslet csökkent az árak pedig stagnálnak. A lakásépítések és a kereslet felpörgésének hátterében pedig két fontos tényező húzódik meg. Egyrészt a tavalyi év több éves mélypontot jelentett az átadott új lakások szempontjából, tehát a bázis és a viszonyítási pont meglehetősen alacsonyan volt. Másrészt pedig az Otthon Start Program kamattámogatott hitele jelentősen növelte a keresletet és a beruházási kedvet is azokon a helyeken, ahol 1,5 milliós négyzetméterárszint alatt tudnak új lakásokat értékesíteni. „Ahol a vásárlók kedvező hitelfeltételek mellett közel ugyanannyiért tudnak új lakást vásárolni mint használtat, ott egyértelműen súlyponteltolódás tapasztalható az új építésűek irányába. A kereslet ilyen jellegű élénkülése pedig jelentősen növelte a beruházási kedvet is az építési vállalkozók részéről” – értékelte a folyamatokat Balogh László.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Szollár Zsófi / Index)