Április 12-én este Orbán Viktor, Magyarország hosszú ideje tartó szélsőjobboldali miniszterelnöke körülbelül egy percig telefonált kihívójának, Magyar Péternek, hogy gratuláljon a jobbközép Tisza-párt választási győzelméhez és elismerje vereségét.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Ez a pillanat egyúttal annak a politikai, jogi és gazdasági rendszernek a gyors végét is jelezte, amelyet Orbán 16 éve töltött azzal, hogy hivatalban tartsa Fideszét.

Magyar elsöprő győzelme kétharmados parlamenti többséget szerzett – ez a küszöb a magyar törvények szerint az alkotmánymódosításhoz és a kulcsfontosságú állami intézményeket szabályozó úgynevezett sarkalatos törvények elfogadásához.

Akárcsak Orbán előtte, ez a szupertöbbség gyakorlatilag átadta Magyarnak azt a hatalmat, hogy jórészt ellenkezés nélkül átírja az alkotmányt és a lényeges jogszabályokat.

A nem pusztán kormányváltás, hanem rendszerváltás mellett kampányoló Magyar nem vesztegette az időt azzal, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök és más vezető tisztségviselők lemondását kérte.

"Hagyják, menjenek. Ne várja meg, amíg elküldjük őket" - mondta Magyar a választás éjszakáján.

A májusi hivatalba lépés után alig néhány hónapon belül ledőltek Orbán rendszerének fő pillérei: távozott az elnök és a legfőbb ügyész, Orbán egykor félelmetes médiagépezete megbénult. Íme, mi történt.

Orbán Nemzeti Együttműködés Rendszere

Orbán a 2010-es országgyűlési választáson szupertöbbséget szerzett, és létrehozta a Magyarországon a NER betűszóval ismert Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amelyet új társadalmi szerződésként mutattak be a választókkal.

A kritikusok azonban úgy tekintettek a NER-re, mint egy centralizált politikai és gazdasági apparátusra, amelyet Orbán saját „illiberalizmusról” alkotott víziójának előmozdítására fejlesztettek ki – a klasszikus európai liberális demokrácia alternatíváját jelző kifejezést.

„Képzeljük el úgy, mint egy társasjátékot, amelyben az egyik játékos bármikor átírhatja a szabályokat saját érdekeinek megfelelően – ha kell, öt mezőt előrelép, az ellenfelet visszaküldi a rajtba, vagy teljesen eltávolítja a tábláról” – mondta Dull Szabolcs politikai elemző az Euronewsnak.

Orbán parlamenti többségére támaszkodott a törvény gyors elfogadásához. 2020-tól azonban nagyrészt rendeleti úton kormányzott, először a koronavírussal összefüggő rendkívüli állapot miatt, majd – 2022 után – az ukrajnai háborúra hivatkozva.

A demokratikus fékek és ellensúlyok gyengültek a kulcsintézményekbe való lojális kinevezések révén, miközben az MTVA közszolgálati műsorszolgáltató és a KESMA médiaholdinghoz tartozó mintegy 500 kiadó segítette a kormány narratíváját.

Dull szerint a NER lebontására és számainak eltávolítására tett ígéret Magyar legnépszerűbb ígéretének bizonyult. "Ez hozta meg számára a legnagyobb népszerűséget. Ezt várják most tőle a választók."

Az elnököt és a legfőbb ügyészt kikényszerítették

Magyar talán legjelentősebb politikai győzelme Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása volt. A volt elnök július közepén távozott hivatalából, miután egy alkotmánymódosítás – amelyet ő maga írt alá – megszűntnek nyilvánította mandátumát.

Ugyanez a törvénymódosítás 12 évre korlátozta a képviselők mandátumát, és 70 éves nyugdíjkorhatárt vezetett be az alkotmánybírák számára, ezzel megszüntetve az Alkotmánybíróság vezetőjét, Polt Pétert, aki régóta Orbán szövetségese volt.

"Minden jogi érv nélkül megszüntették az ülő elnök mandátumát – egyszerűen azért, mert politikailag nem értenek egyet vele. Ezt elfogadhatatlannak tartom" – mondta Orbán Balázs, Orbán Viktor korábbi politikai tanácsadója az Euronewsnak.

Magyar többször is érvelt azzal, hogy Sulyok alkalmatlan a tisztségre, inkább pártérdeket képvisel, mint nemzetet.

Dull szerint a lépésnek szimbolikus és gyakorlati jelentősége is van Magyar számára: "A magyar elnöknek joga van kegyelmet adni az elítélteknek. Magyar megígérte, hogy felelősségre vonja azokat, akik a régi rendszerhez kötődnek, nem kockáztathatja meg, hogy az elnök megkegyelmezzen."

Magyar kormány négy titkosszolgálati vezetőt, Hajdu János terrorelhárító rendőrség (TEK) vezetőjét, Orbán korábbi szóvivőjét, Havasi Bertalant és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetőjét is menesztette.

Bezárták a magyar Szuverenitásvédelmi Hivatalt – amely külföldről finanszírozott médiát és civil szervezeteket vett célba, és az Európai Bizottságtól is heves kritikákat kapott.

In June, Chief Prosecutor Gábor Bálint Nagy resigned under political pressure, in a further gain for Magyar.

„Az ügyészség nem válhat a politikai küzdelmek eszközévé, sem a napi hatalmi játszmák színterévé” – áll Nagy közleményében.

Dull újabb mérföldkőként jellemezte Nagy távozását: "Bizonyos esetekben a nyomozást vagy nem indították el, vagy felfüggesztették – az Orbán-kormány számára nyilvánvalóan kényelmetlen ügyek."

Elszámoltathatóság és korrupció

A magyar parlament július végén létrehozta a Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt az Orbán-korszak korrupciójának kivizsgálására és az állami vagyon visszaszerzésére. Magyarország évek óta az EU legkorruptabb tagállamai közé tartozik, miközben az Orbán-közeli üzletemberek az állami szerződések fő haszonélvezőivé váltak.

Köztük: Mészáros Lőrinc, Orbán gyerekkori barátja, Magyarország leggazdagabb embere, építőipar, turizmus és mezőgazdaság érdekeltségei; Orbán veje, Tiborcz István, aki a Fidesz-korszakban lett milliárdos; és Orbán apja, Orbán Győző, a bányászat kulcsfigurája, aki közúti és vasúti szerződéseket biztosított. Valamennyien azt állítják, hogy törvényesen jártak el, bár ügyeiket várhatóan kivizsgálják.

"A Tisza-partiak egyik legfontosabb kampányígérete az volt, hogy felelősségre vonják a Fidesz bűnügyi korrupciós felelőseit. Amit látunk, az egy olyan folyamat beindulása, amely a belátható jövőben is folytatódik" - mondta Hegedűs Dániel elemző.

Egy másik nyomozás alatt álló ügy az úgynevezett Matolcsy-ügy. A Magyar Nemzeti Bank állítólagos mintegy 500 milliárd forintos (1,38 milliárd eurós) veszteségéről szólt, amelynek középpontjában Matolcsy György volt kormányzó és fia, Ádám.

Magyar napokkal a választás után arra kérte a magyar adóhatóságot (NAV), hogy blokkolja az Orbánhoz köthető vagyontárgyak egyesült arab emírségekbeli, szingapúri és egyesült államokbeli számlákra történő utalását; A NAV ezt követően több ilyen átutalást blokkolt.

Magyarország is csatlakozik még idén az Európai Ügyészséghez (EPPO), amely 2021 júliusától visszamenőlegesen feljogosítja az uniós alapokkal kapcsolatos csalások kivizsgálására.

A vagyon-visszaszerzési erőfeszítések mellett az ügyészek több bűnügyi nyomozást is indítottak volt magas rangú tisztségviselők – köztük akár maga Orbán – ellen is.

Kihallgatták Hajdu János volt TEK-főkapitányt annak az ukrán pénzszállítmánynak az ügyében, amelyben a magyar kommandósok márciusban, a választási kampány tetőpontján razziát csaptak le az ukrán Oschadbank két készpénzszállító járművére.

Hét munkatársat őrizetbe vettek, majd kiutasítottak Magyarországról; több millió euró készpénzt és aranyrudat koboztak el. Hajdu nem gyanúsított a jogellenes őrizetbe vételi ügyben.

Orbán a razzia napján a TEK székházában tartózkodott a magyar sajtó szerint. „Nemcsak Hajdu János őrizetbe vétele lett volna fontos, hanem három másik személy, köztük Orbán Viktor kivizsgálása és őrizetbe vétele is” – mondta az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvéd júniusban az Euronewsnak.

Hozzátette: a volt legfőbb ügyész – aki hetekkel később lemondott – „védőhálót” kínálhatott Orbánnak. Orbán szerint a razziát szabályosan hajtották végre.

Külön vizsgálat a Nemzeti Kulturális Alap pénzének állítólagos Fidesz-kampányozásra való visszaéléséről szól. Hét gyanúsítottat vettek őrizetbe, köztük Hankó Balázs volt kulturális miniszter kabinetfőnökét. Az ügyészek a Fidesz adatszervereit is lefoglalták, ezzel gyakorlatilag megzavarták a párt belső kommunikációját.

"Ennek semmi köze a korrupciós ügyhöz, amely szerintünk maga is kitalált. Még ha ezt is ki akarta vizsgálni, abból még nem következik, hogy hozzá kell férnie a párt összes adatához" - mondta Orbán Balázs.

A Fidesz eróziója

Nem sokkal a választások után, április végén Orbán Viktor bejelentette, hogy nem vállalja fel parlamenti mandátumát, ezzel véget ért 36 egymást követő év országgyűlési képviselő.

„Nem most a parlamentbe, hanem a nemzeti oldal átszervezésébe van szükségünk” – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz újjáépítésére kíván koncentrálni, és egy évre el is fogadta a párt vezetését.

A Tisza által uralt parlament júniusban elfogadta az úgynevezett "lex Orbánt", amivel nyolc évre korlátozta a miniszterelnöki mandátumot. Mivel 1990-től érvényes, gyakorlatilag eltiltja Orbánt attól, hogy ismét hivatalba lépjen.

Az országgyűlési képviselők mandátumát szintén 12 évre korlátozzák, visszamenőleg alkalmazva, így több veterán Fidesz-politikus sem indulhat a következő választáson.

"Az ellenzék felét és leghatalmasabb vezetőit személyre szabott, visszamenőleges hatályú törvényekkel zárták ki a politikából. Ez a demokrácia vége – mert ha nem a nép dönti el, hogy kire szavazzon, hanem a kormány dönti el, kire szavazhat, akkor a demokráciának vége" – mondta Orbán válaszában.

Ez az időszak a kommunizmus bukása előtt alapított Fidesz történetének talán legmélyebb válságát jelentette. Gulyás Gergely parlamenti frakcióvezető az új mandátumkorlátokra hivatkozva lemondott.

Former foreign minister Péter Szijjártó left parliament for a management role at Chinese electric-vehicle maker BYD in July, while former transport minister János Lázár and long-time strategist Antal Rogán largely withdrew from public life.

A média tájképe átalakult

Július elején az MTVA állami műsorszolgáltató egy fekete képernyőt sugárzott, amelyen bocsánatkérés olvasható:

"A közmédia nem hazudhat. Elnézést kérünk, amiért így tettünk."

Az MTVA-t hazai és nemzetközi szinten elfogultnak ítélték meg. Vezérigazgatóját, Papp Dánielt 2018-ban ítélték el egy hír manipulálása miatt. Papp nem sokkal a választások után lemondott.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is többször bírálta az MTVA-t a rendszerszintű elfogultság és az egyenlőtlen versenyfeltételek miatt.

A híradó leállása után egy ideiglenes vezetőség bejelentette, hogy a céget függetlenné és hitelessé alakítják át, teljesítve Magyar egyik kulcsfontosságú kampányvállalását. A vezető szerkesztőket még aznap elbocsátották.

A fennakadás jóval az MTVA-n túlra is kiterjedt. A KESMA holding alá tartozó több Fidesz-barát újságot és rádiót kiadó Mediaworks anyagi nehézségek közepette több száz alkalmazottat bocsátott el.

A Mandiner, egy másik, a Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC) kapcsolódó kormánypárti üzlet 60 fős létszámcsökkentést jelentett be. Az Orbán-párti influencereket finanszírozó Megafon teljesen bezárt.

Dull szerint ezek az üzletek nagymértékben támaszkodtak az állami hirdetésekre:

"A Fidesz média azért maradt fenn, mert állami cégek hirdettek ott. A kormányváltás után megszűnt a reklámozás, és sok üzlet kereskedelmi nehézségekbe ütközött – az államból éltek, hogy politikai funkciójukat töltsék be."

Kultúra és oktatás versenyzett

Az Orbánhoz szorosan kötődő oktatási intézmény, az MCC pénzügyi feszültséggel és esetleges bezárással néz szembe.

Az MCC-t kezelő közérdekű tröszt feloszlatják, vagyonát államosítják – ez komoly csapás, hiszen 2020-ban állami vagyonátruházást kapott a MOL energiavállalatban és a Richter gyógyszercégben 10 százalékos részesedéssel, ami több tízmilliárd forintos osztalékot eredményezett.

Szintén megszűnik tizenöt másik, nem egyetemi feladatot ellátó közérdekű tröszt, és eltávolítanak a Fidesz által jelölt tisztségviselőket az egyetemi testületekből.

Közben a kulturális minisztérium elkezdte vizsgálni az előző kormány alatti közpénzek felhasználását.

Orbán János Dénes költő (nincs kapcsolata a volt miniszterelnökkel) 412 millió forintot (1,14 millió eurót) kapott a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofittól – az általa vezetett állami szervtől. Más magánszemélyek is kaptak hasonló kifizetéseket a kampányidőszakban.

Magyar megközelítése demokratikus?

A Fidesz a demokrácia elleni támadásként minősítette Magyar által az orbáni rendszer lebontását, különös tekintettel az elnök leváltásának jogszerűségére.

"Megszüntették a köztársasági elnök mandátumát. Megtiltották a volt miniszterelnök visszatérését. A Fidesz képviselőcsoportjának nagyjából a felét kitiltották" - mondta Orbán Balázs. – Ez még csak a kezdet – hol a vége?

Magyar visszautasít minden tekintélyelvű felvetést: "A törvény nem önkény. A szabadság nem elnyomás. A párt nem az állam. Az igazságszolgáltatás nem diktatúra. A politika nem rablás. A haza minden magyaré. Üdvözöljük az új Magyarországon."

Hegedűs elemző szerint Magyarország valódi államrablást élt át Orbán alatt, ami jórészt elkerülhetetlenné tette az ilyen intézkedéseket:

"Az állam befogásának lebontása és az intézményi függetlenség visszaállítása során a demokratizálódás szakaszában elkerülhetetlen lehet az előző elfoglalt rendszer politikai kinevezetteinek eltávolítása."

Orbán szélsőjobboldali szövetségesei, Marine Le Pen és Matteo Salvini bírálták Magyart a Fidesz szervereinek lefoglalása miatt, miközben több tucat jobboldali EP-képviselő írt az Európai Bizottságnak, aggodalmát fejezve ki a demokrácia magyarországi helyzetével kapcsolatban.

"Miért hallgat most a Bizottság, amikor egy kormány nyíltan megsérti az európai alkotmányos elveket?" – kérdezte a levél. A fideszes EP-képviselők külön levelében azzal érveltek, hogy az állami műsorszolgáltató hírszolgálatának leállítása sérti az uniós jogot.

Az Európai Bizottság – amely több eljárást is indított Magyarország ellen a jogállamiság visszaesése és Orbán alatti korrupció miatt – nagyjából üdvözölte Magyar reformjait. Éves júliusi jogállamisági jelentésében „radikális változásnak” minősítette ezeket.

Magyarország elfogadta a jogállamiság és a korrupcióellenes kötelezettségvállalások listáját, cserébe 16,4 milliárd euró korábban befagyasztott uniós forrásért.

Michael McGrath igazságügyi biztos korábban azt mondta az Euronewsnak, hogy az elnök leváltása indokolt volt:

"Elkerülhetetlen, ha ilyen szeizmikus változás következik be egy ország politikai környezetében, hogy problémák lesznek, és változások lesznek a személyzetben."

Dull hozzátette: sok magyar intézményi garanciákat akar arra, hogy Magyar ne úgy erõsítse meg saját hatalmát, ahogy elõdje tette – bár az új miniszterelnök már vállalt bizonyos korlátokat.

"Ha "magyar rendszerről" kezdünk beszélni, már tudjuk, hogy mikor lesz vége. Rá is vonatkozik a kormányfő mandátumát két ciklusra korlátozó jogszabály" - mondta Dull.

Az elemző szerint Magyar ambícióinak igazi próbája az új alkotmány megalkotása lesz, amely folyamat várhatóan legalább 18 hónapig tart. "A részletekből meglátjuk, hogy szándékozik-e új rendszert építeni vagy sem" - mondta Dull.