KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 03. 4 percnyi olvasás
Új verseny, átrendeződött kereslet, drámai forgalom-visszaesés: kihúzták a szőnyeget az utazók, az utaztatók és a tulajdonosok lába alól.
A Közel-Kelet országai az elmúlt évtizedben a globális turizmus leggyorsabban növekvő motorjaivá váltak. Olyan sikertörténetek jellemezték a régiót, mint
A fegyveres konfliktus azonban pillanatok alatt kártyavárként döntötte össze a biztonság illúzióját. Az Oxford Economics elemzése szerint a közel-keleti nemzetközi turistaérkezések száma
a konfliktus hosszától függően akár 27 százalékkal is visszaeshet.
A World Travel & Tourism Council becslései még elrettentőbbek: a háború naponta legalább hatszázmillió dolláros kiesést okoz a térségbeli turisztikai szektornak. Az utasok számára az jelenti az egyik legnagyobb problémát, hogy képtelenség előre tervezni: jó esély van arra, hogy éppen az utazás reggelén törlik a járatot, ami napokig újra sem indul.
Erről beszélt lapunknak Szeszler Szilvia turisztikai szakember is: a Trip&Travel Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy az Izraelbe, Libanonba, valamint részben Jordánia és Egyiptom egyes területeire utazni vágyók száma jelentősen megcsappant, Izrael turizmusa pedig gyakorlatilag már a Hamásszal vívott háború elején összeomlott. Megjegyezte, hogy a környező államokban – mint az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Omán vagy Szaúd-Arábia – az érdeklődés alapvetően nem csökkent, ám mivel a légiközlekedés hónapokra leállt, a forgalom erősen visszaesett.
Személyes ismertségből tudom, hogy Dubajban az ingatlanárak rendkívüli módon leestek, a szállodai szobákat pedig fillérekért lehetett megkapni. A hotelek üresek voltak. Ha akadt is vendég – például ott ragadt utazó vagy tranzitutas –, az sokkal olcsóbban szállhatott meg
– jegyezte meg a szakember.
A konfliktus legsúlyosabb csapását a globális repülési hálózat kapta. Dubaj, Doha és Abu-Dzabi a világ legfontosabb átszállóközpontjai, amelyek összekötik a Nyugatot a Kelettel. A drón- és rakétatámadások, valamint a légtérzárak miatt a nemzetközi légügyi hatóságok szigorú figyelmeztetéseket adtak ki, felszólítva a légitársaságokat a térség elkerülésére. Ez példátlan káoszhoz vezetett. Olyan globális óriások, mint a British Airways, a KLM, az Air France hónapokra felfüggesztették vagy radikálisan csökkentették a járataikat.
A repülőgépek ráadásul kénytelenek több ezer kilométeres kerülőket tenni, ami óriási mennyiségű plusz üzemanyagot éget el. Mivel az iráni konfliktus miatt a Hormuzi-szoros blokád alá került, az európai repülőgép-üzemanyag importja akadozik. A kerozin ára a feszültségek hatására jelentősen megugrott, ami azonnal beépült a repülőjegyek árába. A Távol-Keletre utazó turisták számára az eddig kényelmes, egy-két órás dubaji vagy dohai átszállások rémálommá váltak. A törölt járatok miatt tízezrek ragadtak a terminálokon, az alternatív útvonalak szűkössége miatt pedig a jegyárak a többszörösére nőttek.
A légitársaságok igyekeznek kezelni a helyzetet, és elsősorban a biztonságot hangsúlyozzák, például biztonságos útvonalak tervezésével – magyarázta lapunknak Szeszler Szilvia, aki megjegyezte, hogy egy ilyen esemény után a bizalom nem két hét alatt áll helyre.
Ilyen esetekben felmerül a kérdés, hogy a fapados cégek vagy a nagy óriások hogyan igyekeznek megtartani az emberek bizalmát a kellemetlenségek ellenére. Szeszler Szilvia maga is rengeteget utazik, így saját tapasztalatát is megosztotta, ami még a háború előtti időből származik.
Volt például egy Flydubai-foglalásunk, ameivel a Maldív-szigetekről jöttünk volna vissza. A járat késett, így lekéstük a csatlakozást. Ekkor a rendszerük olyan precízen működött, mint a svájci óra: tranzitbusszal elvittek minket egy közeli, kifogástalan szállodába, biztosítottak étkezést, majd másnap visszavittek a reptérre, és végül egy Emirates-járatra tettek fel minket
– idézte fel a turisztikai szakember. Szerinte ilyen szituációkban felértékelődik a kiegészítő szolgáltatások szerepe:
Minden részletre odafigyelnek a nagyobb légitársaságok.
A kereslet a távol-keleti helyekre nem tűnt el, de a realitások teljesen átírták a szezont. Thaiföld, Vietnám, Indonézia (Bali) vagy éppen Japán hagyományosan az európai utazók kedvencei. Azonban azzal, hogy az Öböl menti légitársaságok működése megdrágult, ezen országok elérése fizikailag is nehezebbé vált. Az utazni vágyók egy része a hosszabb menetidő és a drágább jegyek miatt egyszerűen lemondott a távol-keleti utakról – legalábbis azok a magyarok, akik mindenképpen Budapestről akarnak utazni. Szeszler Szilvia szerint ugyanakkor van alternatív megoldás.
Indulhatunk Bécsből, Frankfurtból vagy Helsinkiből is. Nekünk, magyaroknak a legegyszerűbb megoldás átmenni Bécsbe – akár busszal, akár egy rövid repülőúttal –, hiszen onnan már szinte az összes többi légitársaság elérhető, amelyek jóval északabbra repülnek, így az útvonaluknak egyáltalán nincs köze a közel-keleti konfliktus zónájához. Hasonlóan jó opció Varsó is
– sorolta. A távol-keleti országokat is súlyosan érintette az iráni háború. – A Maldív-szigeteken voltak olyan tulajdonosok, akik teljesen más iparág felé fordultak. Srí Lankán is hasonló volt a helyzet: a hatalmas luxusszállodákban mindössze harmincan voltunk, a kis vendégházak pedig ki sem nyitottak. Olyan arányú járat- és szállásfoglalás-törlések történtek, amelyek teljesen hazavágták a turisztikai ipart és a kapcsolódó ágazatokat, például a vendéglátást és a transzfercégeket – magyarázta a szakember.
Szeszler Szilvia egy olyan jelenségre is felhívta a figyelmet, ami csak tetézte a bajt. Az utóbbi években ugyanis megjelentek az önjelölt és engedély nélkül tevékenykedő utazásszervezők, akik nincsenek felkészülve egy ilyen krízishelyzetre, így azok az utasok, akik beléjük vetették a bizalmukat, komoly bajba kerültek külföldön. Szeszler Szilvia ezért azt javasolja, hogy mindenképp hivatalos úton szervezzék meg az utazásaikat az emberek, akkreditált szakemberekkel és irodákkal, azoknak ugyanis kötelességük segíteni.
A háború ellenére egyébként a globális turizmus elképesztő rugalmasságot mutat. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete adatai szerint 2026 első negyedévében a nemzetközi érkezések száma globálisan még növekedni is tudott két százalékkal, mivel az emberek nem lemondtak az utazásról, hanem úticélt változtattak. Ez a menekülő kereslet komoly átrendeződést hozott.
Azok a légitársaságok és csomópontok, amelyek kimaradnak a konfliktus zónájából – például Isztambul vagy egyes közép-ázsiai városok – hatalmasat profitálnak, hiszen rajtuk keresztül biztonságosabban elérhető Kelet-Ázsia.
Sokan a Távol-Kelet helyett közelebbi, stabilabb régiókat választottak. Európa belső turizmusa, Észak- és Kelet-Afrika szívta fel azt a fizetőképes keresletet, amely egyébként a Közel-Keleten vagy a Távol-Keleten csapódott volna le.
Napi