• Kelet-Ázsiában a szuperapplikációk régóta minden digitális szolgáltatást egy felületen kínálnak, míg Nyugaton az önálló appok világát éljük
• A nyugati szuperappos kísérletek fő akadályai a szigorú szabályozás, piaci töredezettség és a felhasználói szokások
• A generatív mesterséges intelligencia új korszakot nyithat: az AI-asszisztens képes lesz komplex feladatokat elvégezni egyetlen felületen
• Az AI-alapú szuperappok adatvédelmi és piacszabályozási agglyokat vetnek fel, különösen az Európai Unióban
• A nagy technológiai cégek – köztük a Microsoft, a Google, a Meta, az X és az OpenAI – versenyeznek, hogy melyik AI-asszisztens váljon a digitális életünk kapuőrévé

Az okostelefonok elterjedése óta a nyugati felhasználók megszokták, hogy minden egyes feladatra külön alkalmazást töltenek le. Ha taxit rendelünk, az Uberhez nyúlunk, ha ételt rendelnénk, a Woltot vagy a Foodorát nyitjuk meg, a barátainkkal a WhatsAppon, Viberen vagy a Messengeren tartjuk a kapcsolatot, míg a pénzügyeinket a Revoluton vagy saját bankunk appjában intézzük. Ezzel szemben Kínában a Tencent által kiadott WeChat, Délkelet-Ázsiában pedig a Grab és a Gojek teljesen átformálta a piacot: ezeken a platformokon belül az üzenetküldéstől a közüzemi számlák befizetésén és a vonatjegyvásárláson át a szórakozásig szinte minden elintézhető anélkül, hogy a felhasználó valaha is elhagyná az alkalmazást.

Miért buktak el eddig a nyugat a szuperappos kísérletek?

A nyugati technológiai óriások – köztük a Meta vagy a PayPal – hosszú évek óta próbálkoznak a szuperappos modell meghonosításával, eddig mérsékelt sikerrel. A Mashable elemzése rámutat, hogy ennek hátterében elsősorban a szigorúbb versenyjogi szabályozás, a piaci töredezettség és a felhasználók beidegződései állnak. Az amerikai és európai hatóságok árgus szemekkel figyelik a piaci erőfölénnyel való visszaéléseket, ami megnehezíti, hogy egyetlen vállalat kebelezzen be minden digitális szolgáltatást.

Minden techóriás valamiféle szuperappról ábrándozik. A Google a Gemini AI-t és térképszoftverét, az OpenAI a chatbotját, Elon Musk pedig az X platformot tenné „mindenes alkalmazássá”. Musk elképzelése szerint az X a közösségi médián túl integrált fizetési rendszert, üzenetküldést és piacteret is kínálna a felhasználóknak. A piaci tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a meglévő alkalmazások funkcionális felduzzasztása gyakran inkább elriasztja a felhasználókat ahelyett, hogy kényelmesebbé tenné az életüket.

Ez is érdekelheti

A mesterséges intelligencia, mint a digitális kötőanyag

A generatív mesterséges intelligencia megjelenése teljesen új megvilágításba helyezi a szuperapp koncepcióját. Ahelyett, hogy tucatnyi gombot és menüpontot zsúfolnának egyetlen grafikus felületre, a modern AI-modell operációs rendszerként képes működni a meglévő szolgáltatások felett. Az OpenAI ChatGPT-je vagy a Google Gemini rendszere nem klasszikus értelemben vett szuperapp, mégis betölti annak funkcióját: természetes nyelven kiadott utasítások alapján képes végrehajtani komplex folyamatokat.

A jövő szuperappja nem egy zsúfolt felület lesz, hanem egy intelligens asszisztens. Ha a felhasználó közli az AI-jal, hogy „Szervezz meg egy hétvégi kirándulást Rómába hatezer forint alatti vacsorával és repülőjeggyel”, a mesterséges intelligencia háttérben futó bővítményei (pluginok) és ágensei segítségével lefoglalja a szállást, megveszi a repülőjegyet, illetve bejegyzi az eseményeket a naptárba. Ebben a struktúrában a különálló alkalmazások elveszítik a közvetlen kapcsolatukat a felhasználóval, és csupán a háttérben működő adatforrásokká, úgynevezett API-kká válnak.

Újrakeverik a lapokat, ami adatvédelmi aggályokkal jár

Az intelligens szuperappok elterjedése ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a technológiai szektort. Amennyiben az AI átveszi az irányítást a digitális felületek felett, a hagyományos applikációfejlesztők elveszíthetik a reklámbevételeiket és az eléréseiket, hiszen a felhasználó többé nem látogatja meg közvetlenül az oldalaikat.

Ugyancsak kritikus kérdés az adatvédelem. Egy olyan, mesterséges intelligencia alapú szuperapp, amely hozzáfér a levelezésünkhöz, a banki adatainkhoz, a tartózkodási helyünkhöz és az egészségi információinkhoz, példátlan mértékben koncentrálja az adatokat. Az Európai Unió szigorú adatvédelmi keretei, köztük a General Data Protection Regulation (GDPR), komoly gátat szabhatnak a túlzott adatgyűjtésnek, garantálva, hogy a kényelem ne menjen a személyes adatok biztonságának rovására. A technológiai iparág jelenlegi iránya mindenesetre egyértelmű: az alkalmazások közötti ugrálás kora lassan véget ér. A kérdés már nem az, létrejönnek-e a nyugati szuperappok, hanem az, hogy melyik techóriás AI-asszisztense válik az okostelefonjaink első számú kapuőrévé.

A Microsoft is éppen most erősítette meg, hogy szuperappot akar építeni a Copilotból. Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója elmondta, hogy az alkalmazás hozzáférést ad majd a a chatbotfunkció mellett a Copilot eszközeihez (beleértve Autopilots vállalati AI-ügynököket, a Cowork háttérfeladatokat végző AI-ügynököt és a Code kódolási asszisztenst), mindezt egy olyan szoftverben, amelyet úgy terveztek, hogy „mind a fogyasztói, mind a kereskedelmi élményeket” lefedje. Nadella szerint az új Copilot szolgáltatás ebben a negyedévben indul, és „jelentős előrelépésnek” nevezte a Microsoft mesterséges intelligenciája számára. Ha a Windows 11 részeként kínálják, akkor letöltés nélkül is megérkezhet a számítógépére. Azaz arra számíthatunk, hogy a szuperappok a privát és a munkahelyi tevékenységünk oldaláról is támadnak majd. Nem sok mód lesz kitérni előlük.