Az országgyűlési választások még igencsak messze voltak, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nyilvánosságra hozta a vizsgálata megdöbbentő eredményét. A dokumentumokat március 19-én adták át az illetékes szerveknek, majd egy héttel később nyilvánosságra került annak tartalma: több mint 100 milliárd forintnyi közpénznek „veszett nyoma”. Az idézőjel azért indokolt, mert az eltűnést nem úgy kell elképzelni, hogy szőré-szálán köddé vált, bár a végső mérleg tényleg ezt mutatta.

– A vagyonvesztés nagyságrendje körülbelül 150 milliárd forint – nyilatkozta az ügy kirobbanása után Windisch László, az ÁSZ vezetője a Della című podcastben. – Ez ugyan rendkívül jelentős, de nem azonos azzal, hogy a teljes alapítványi vagyon elveszett volna.

Windisch azt is elárulta, hogy az ÁSZ vizsgálata során nem merült fel közvetlenül Matolcsy György büntetőjogi felelőssége, mert a volt jegybankelnök nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az érintett alapítványnál, és a befektetéseket lebonyolító cégekben sem töltött be vezető tisztséget.

De pontosan hogyan is kélt lába ennek a hatalmas összegnek? Az ügy 2014-15-re nyúlik vissza, amikor létrehozták a Pallas Athéné alapítványokat. A feladatuk volt a közgazdasági oktatás, a tudományos kutatás és a pénzügyi kultúra fejlesztésének támogatása. Kezdetben hat külön alapítvány működött, majd ezeket összevonták, ez lett a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME).

A Magyar Nemzeti Bank mintegy 266 milliárd forintot juttatott nekik, ők pedig ezt az összeget különböző módokon – elsősorban ingatlanokba és vállalatokba – fektették be. A törzstőkéhez nem nyúlhattak, a működésüket a befektetések hozamaiból kellett (volna) finanszírozniuk.

Az Állami Számvevőszék 2025-ben közzétett jelentése szerint azonban a vagyonkezelés során súlyos hiányosságok történtek. Voltak befektetések, amin rengeteget buktak –hivatalosan fogalmazva súlyos értékvesztést okoztak –, ezt derítette fel az ÁSZ vizsgálata. A szervezet feljelentése után hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt büntetőeljárás indult.

Előbbi ügyében mind a mai napig a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódik.

– A nyomozás továbbra sem nyilvános része a büntetőeljárásnak – közölte a főügyészség kommunikációs osztálya. – Az eljárás jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékokat a nyilvánosság előtt nem áll módunkban részletesen megjelölni és értékelni.

A főügyészségtől megtudtuk, hogy május 29. óta tanúkat hallgattak meg az ügyben, valamint újabb adatokat kértek be. Gyanúsítottja azonban továbbra sincs az ügynek.

Első pillantásra kézenfekvő lenne, hogy a jegybank akkori elnöke, Matolcsy György felelős a történtekért. Ő 2013–2025 között, pont a kritikus időszakban vezette az intézményt, az alapítványokat is az ő elnöksége alatt hozták létre. Korábban több nyilatkozatban is visszautasította a vele szemben megfogalmazott vádakat. Szerinte tévesek voltak a vagyonvesztésről szóló számítások, többször hangsúlyozta, hogy „a vagyon megvan”, valójában a befektetések értékelésével kapcsolatban alakult ki vita.

Mivel az alapítványok önálló jogi személyként működtek, vagyis azok gazdálkodásába vagy ellenőrzésébe nem láthatott bele, illetve ehhez nem is volt meg a jogköre. És bár elmondta, hogy szerinte őt nem terheli felelősség a történtek miatt, kész együttműködni a hatóságokkal.

Matolcsy Györgynek e-mailben juttattuk el a kérdéseinket, ám azokra eddig nem kaptunk választ.