Az energiapiacon jelenleg egyetlen biztos pont van: a folyamatos változás. A klímaváltozás hatásai Magyarországon is közvetlenül érezhetők, a nyári hőségriadók alatt a lakossági klímaberendezések tömeges használata miatt drasztikusan megugrott a villamosenergia-fogyasztás. Ezzel párhuzamosan az energiatermelési szerkezet is átalakult: míg egy 100 megawattos naperőmű megépítése alig egy évet vesz igénybe, a hagyományos erőművek létesítése 3–5, vagy akár 10–15 évig is eltarthat.

A piaci bizonytalanságot a geopolitikai válságok is fokozzák. Az orosz-ukrán háború következtében a lakossági földgázárak átlagosan 0,07-ről, 0,13 euró/kilowattórára emelkedtek, a közel-keleti konfliktusok pedig tovább növelik a fosszilis hordozók áringadozását.

A legnagyobb problémát mégis az jelenti, hogy Európa elektromos hálózata alapvetően 19. századi elvekre épült. A rendszert egyirányú energiaáramlásra tervezték: a nagy erőművek annyi áramot termeltek, amennyit a fogyasztók éppen felhasználtak. Ezzel szemben a 21. században a megújuló energiaforrások termelése rendkívül kiszámíthatatlan – elég egy átvonuló felhő a napelempark felett –, miközben a háztartások a napelemek révén maguk is termelőkké (prosumerekké) váltak.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a nyári kánikulában a túlmelegedő vezetékek fizikai tulajdonságaik miatt kevesebb áramot tudnak átengedni. Az Európai Unió felismerte a hálózati szűk keresztmetszetek veszélyét, ezért 2026 év végéig 584 milliárd eurót alokál a hálózatok fejlesztésére, míg az ENTSO-E keretein belül az európai országok egyeztetik a határokon átnyúló kapacitásokat (Moldova és Törökország csatlakozása is folyamatban van).

Túltermelés és negatív áramárak

A hazai és a kelet-közép-európai hálózat nem tudott lépést tartani a megújuló kapacitások villámgyors kiépülésével. Magyarországon az ipari naperőművi kapacitás eléri az 5000 megawattot, míg a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) további körülbelül 2880 megawattot tesznek hozzá. A mintegy 8000 megawattos összkapacitás megelőzi a hazai 7700 megawatt körüli csúcsfogyasztást.

Mik ennek a következményei?

• Negatív spot áramárak: a napos nyári időszakokban a túltermelés miatt a villamos energia ára drasztikusan leesik, akár negatív tartományba is csaphat.
• Irányíthatósági vakfoltok: a rendszerirányító (MAVIR) nem lát rá a közel 3000 megawattnyi lakossági napelemre, így azokat szabályozni sem tudja.
• Kényszerű lekapcsolások: túlterhelés esetén a szolgáltatók végső megoldásként lekapcsolják az ipari napelemparkokat a hálózatról, ami jelentős termelési veszteséget okoz.

A kormányzat kiemelt célként kezeli a hálózat modernizációját, amelyre idén 486 milliárd forintot fordítanak. Ez a fejlesztés több ezer megawattnyi szabad kapacitást szabadíthat fel, amit elsősorban a szélerőművek integrációjára szánnak – a szélenergia nagy előnye ugyanis a napelemekkel szemben, hogy éjszaka is képes energiát termelni.

Technológiai válasz kell

A fizikai vezetékcsere és az új alállomások építése nehézkes, drága és időigényes: egy kisfeszültségű hálózatbővítés a tervezéstől a kivitelezésig 1–1,5 évet is igénybe vehet, miközben áramszünetekkel jár. Ezzel szemben az Energrid Smart Technologies olyan intelligens hardver-szoftver ökoszisztémát fejlesztett ki, amely beavatkozik a hálózat működésébe, és órák alatt telepíthető.

A céget Petró Bálint és Újlaki Balázs közösen alapította. Deep-tech startupként közvetlenül az áramelosztó társaságokat (DSO-kat) célozzák meg. Három megoldási egységet/szintet határoztak meg a probléma megoldására:

1. OLTC (on-load tap changer – terhelés alatti feszültségszabályozás transzformátorkörzeten belül): a hagyományos transzformátorok feszültségét jelenleg csak kézzel és a hálózat lekapcsolása (áramszünet) mellett lehet módosítani. Az Energrid eszköze ezzel szemben feszültség alatt, megszakítás nélkül szabályozza a feszültséget.
2. SVR (step voltage regulator – fázisonkénti feszültségszabályozó): közvetlenül a hálózati oszlopokra szerelhető eszköz, amely fázisonként külön szabályozza a feszültséget a hosszabb vezetékcsőszakaszokon (ez különösen a hosszú vezetékekkel rendelkező piacokon, mint Románia, jelent elengedhetetlen megoldást).
3. SSB (smart switchboard – távvezérelt intelligens elosztószekrény): a transzformátorok alatt elhelyezett okos kapcsolótábla a régi olvadóbiztosítékokat váltja fel. Jelenleg a szolgáltató csak akkor értesül a hibáról, ha a fogyasztó betelefonál – ekkor a szerelőknek ki kell vonulniuk, és a javítás idejére le kell kapcsolniuk a hálózatot. Az SSB digitálisan érzékeli a hibát, zárlat hiányában automatikusan visszakapcsolja az áramot, zárlat esetén pedig azonnal pontos hibajelzést küld a központnak.

Az eszközök önállóan, autonóm módon hoznak döntéseket a mért adatok alapján, de távolról is vezérelhetők és monitorozhatók.

Mi a jövő?

A villamosenergia-szektor sajátossága, hogy az áramszolgáltatók 45 millió forint feletti megrendeléseknél kötelesek közbeszerzési tendereket kiírni. A skálázódáshoz ezért elengedhetetlenek a sikeres mintaprojektek.

Az Energrid jelenleg három gyártópartnerral dolgozik együtt, és eszközeiket már éles környezetben (például az MVM hálózatán) tesztelik. A tesztek során validálták, hogy a berendezések érdemben csökkentik a szolgáltatók kiszállási és működési költségeit (OPEX), valamint a kieső áram miatti kötbérfizetési kötelezettségeket.

A társaság pénzügyileg a következő évben vár jelentősebb áttörést és bevételnövekedést, ahogy a lefutó pilotprojektek tömeges megrendelésekké és tendergyőzelmekké formálódnak.

• Magyarország mellett a szlovákiai és a romániai piacon való elindulás a közvetlen cél, ezt követően a szélesebb kelet-közép-európai (KKE) régió lefedése következik.
• A hardveres beavatkozáson túl a szoftveres ágra fókuszálnak. Olyan prediktív hálózatoptimalizálási és energiaütemezési algoritmusokat fejlesztenek, amelyek képesek előre jelezni a hálózati meghibásodásokat, így a karbantartás tervezhetővé válik, a hálózat rugalmassága pedig a maximálisra növelhető.