Mindenki belehitt a magyar sztoriba

A választást követő hónapokban komoly erősödésbe kapcsoltak a magyar kötvények, a hozam meredeken esett. A márciusban még 7 százalék körüli tízéves hozamszint június második felére 5% közelébe esett vissza, ami

szokatlanul nagy piaci mozgás ilyen rövid idő alatt.

Ez több oknak tudható be:

• A piac már korábban készült a Tisza Párt esetleges győzelmére (Tisza-bet), de az még a befektetőket is meglepte, hogy kétharmados többséget szereztek a parlamentben. Ez csökkenti a politikai kockázatot, hiszen a jelentős átalakításokhoz sincs szükség konszenzusra, így nem alakulhat ki patthelyzet.
• A párt korábbi ígéretei arról szóltak, hogy Európa-pártibb külpolitikát folytat majd, illetve „hazahozza” az uniós forrásokat, melyek kulcsfontosságúak a magyar gazdaság szempontjából. A korábban felfüggesztett pénzek felszabadításáról már májusban meg is született a megállapodás.
• A választási kampányt követően kormányra kerülve is kitart amellett a Tisza, hogy hosszútávú céljuk az euró bevezetése. Jelenleg 2030-ra látják teljesíthetőnek ennek feltételeit. Ha pedig a piac elhiszi, hogy ennek van realitása, az elindít egy automatikus konvergencia folyamatot a kötvényhozamokban. Ezzel ugyanis a már most forgalomban lévő hosszú állampapírok hozamának fokozatosan közelíteni kellene az eurózónás papírokéhoz, ez a folyamat indult el az elmúlt hónapokban.

Vagyis a jelek szerint a befektetők egyértelműen „megvették” a piacbarát magyar politikai fordulat és a közelgő euróbevezetés sztoriját. Ennek köszönhető az is, hogy a magyar tízéves hozam május közepe óta a hasonló lengyel hozamszint alatt van, miközben a két ország hitelminősítése között három fokozat a különbség, és korábban évekig 1-2 százalék volt a differencia. De ugyanez látszik a cseh-magyar hozamkülönbségben, mely a korábbi 2-3 százalékos szintről fél százalék közelébe esett.

Sőt, a magyar kötvények a fejlett piaci eszközökhöz képest is jelentős felülteljesítést mutattak. A német-magyar hozamkülönbözet a korábbi 4 százalék feletti szintről 2,5% alá esett, az amerikai-magyar differencia pedig szinte teljesen el is tűnt.

A fenti grafikonokon is látszik, hogy az elmúlt néhány hétben megtorpant a magyar hozamok esése, azonban az is világos, hogy ez

nagyrészt globális piaci folyamat, a közel-keleti háború kiújulása miatt óvatosabbak lettek a kötvényekkel kapcsolatban a befektetők.

Mennyire lett túlhúzva a magyar piac?

Az átlagosnál hevesebb reakcióhoz természetesen hozzájárult a magyar állampapírok nagyon erős pozicionáltsága is. Nagyjából az történt az utóbbi hetekben, ami a forint piacán is: az erősödésben az élen járt a magyar deviza, gyakorlatilag mindenki a forint mellett fogadott, így a globális piaci korrekció mellett a visszapattanás is az átlagosnál nagyobb volt.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A magyar kötvénypiaci tendencia egyébként nem csak itthon ragadta meg a befektetők figyelmét, a napokban a Financial Times (FT) is részletes cikkben foglalkozott vele. A lap cikke kiemeli, hogy

miközben a JP Morgan helyi devizás feltörekvő piaci kötvényindexe az év eleje óta 1 százalékos emelkedést mutat, a magyar forintkötvényekkel már 11 százalékot lehetett keresni.

A teljes globális feltörekvő piacon az FT cikke szerint csak a kolumbiai, a brazil és az egyiptomi helyi devizás állampapírokkal lehetett idén jobban keresni, mint a magyar piacon.

A világon mindenki, aki feltörekvő piaci kötvénybefektetésekkel foglalkozik, a magyar sztorit játszotta meg az utóbbi időszakban

- mondta az FT-nek David Hauner, a Bank of America szakembere, aki szerint tavasszal kiemelkedő sztori volt mindez, de mostanra „kicsit túlzsúfolt” lett a piac.

Budapest Economic Forum 2026

Átalakulóban a magyar gazdaságpolitika, a választások után gyökeresen változhatnak meg a körülmények és a célok. Merre tart a magyar kormány és mivel néz szembe a nemzetközi környezetben? Ez lesz a Portfolio idei kiemelt gazdaságpolitikai konferenciájának legfontosabb témája.

Információ és jelentkezés

Vagyis az amerikai befektetési bank szakembere már nem lát jelentős teret egyelőre a magyar hozamok további esésére a jelentős piaci pozíciók mellett. Mások viszont úgy vélik, hogy a mostani emelkedés csak átmeneti megtorpanás, a hosszabb távú fundamentális kép nem változott Magyarországgal kapcsolatban.

Az euró konvergencia sztori csak most kezdődött és tovább tart még

- vélekedett Pavel Mamai. A ProMeritum Investment management szakértője az FT-nek kiemelte, hogy a német-magyar hozamkülönbség 4%-ról már 2,3%-ra esett március óta, ez azonban tovább szűkülhet, ha a kormány tovább tud közeledni az euró bevezetéséhez. Mamai szerint jó esély van arra, hogy még az év vége előtt további 100 bázisponttal csökken a fenti hozamkülönbség, a fennmaradó 1,3 százalék pedig a következő négy évben fokozatosan tűnhet el, mielőtt bevezetné Magyarország az eurót.

Nafez Zouk, az Aviva Investors elemzője a fentiekhez azt tette hozzá, hogy elsősorban a kormány hiteles költségvetési terve, a maastrichti kritériumok teljesítése felé való előrelépés csökkentheti még tovább a magyar hozamokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images