Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy hétfőn kezdődnek meg az új tárgyalások Iránnal, miután lemondta a szerinte "masszív" csapásokat az ország ellen.

"Tudták a támadás mértékét, mert látták a támadást" - mondta újságíróknak az Air Force One fedélzetén. – Tárgyalás formájában beszélünk velük. Holnap délután kezdődik.

A Truth Social oldalán megjelent korábbi bejegyzésében Trump azt mondta, hogy Irán és az Egyesült Államok közel-keleti szövetségesei arra kérték, hogy "tartson vissza" minden támadástól, mivel a megállapodás "határairól" megállapodtak.

Irán egyelőre nem reagál Trump kijelentéseire. Az amerikai elnök többször is megfogadta, hogy a háború tárgyalásos lezárása közel van, csak a sztrájkok folytatódhatnak.

Az Air Force One-hoz fűzött megjegyzéseiben Trump nem volt hajlandó felvázolni a Teheránnal kötendő megállapodás határidejét, és hozzátette: "Meglátjuk, hogyan áll a helyzet. Bármikor készek vagyunk indulni... Nem akarok embereket megölni."

Trump hozzátette, hogy Mohammed Bin Szalmán szaúd-arábiai trónörökös – valamint amerikai partnerei, például az Egyesült Arab Emirátusok és Katar – sürgették őt, hogy ne tartson sztrájkot a hétvégén.

"Mindnyájan indulni készültünk" - mondta Trump. "Az ok, amiért kérdezték, az az, hogy azt hiszik, hogy megállapodás van" - mondta. – Van egy alku a Hormuzról, és lesz alku az atomenergiáról is.

Csökkent az olaj globális ára hétfő reggel az ázsiai kereskedésben Trump bejelentése után. A Brent nyersolaj 4,5%-kal, 83,98 dollárra (62,26 GBP) esett vissza, míg az USA-ban forgalmazott olaj 4,6%-kal 80,74 dollárra (59,85 GBP) esett vissza.

Az energiaárak a konfliktus február 28-i kitörése óta ingadoztak, mivel a kereskedők reagáltak a Hormuzi-szoroson keresztüli hajózás zavaraira.

A világ kőolajának és cseppfolyósított földgázának (LNG) körülbelül 20%-a általában a szoroson folyik keresztül.

Irán félhivatalos Mehr hírügynöksége cáfolta, hogy Teherán arra kérte volna az Egyesült Államokat, hogy tartsa le a további katonai akciókat, mondván, Trump állításai "nem más, mint egy új hazugság".

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap azt mondta, hogy az Ománnal folytatott tárgyalások a Hormuzi-szorosról szóló megállapodásról az iráni média szerint a véglegesítés felé haladnak.

Az amerikai elnök még nem tette egyértelművé a hétfői tárgyalások helyszínét, sem a lehetséges résztvevőket.

Trump az Air Force One-hoz fűzött megjegyzéseiben kijelentette, hogy a tervezett csapások "a második világháború óta a legnagyobb támadások" lettek volna, és megzavarhatták volna a hónapok óta tartó háború tárgyalásos befejezésének kilátásait.

Trump nem volt hajlandó válaszolni arra, hogy tervezett-e csapást mérni az iráni energiainfrastruktúrára, amely nemzetközi jogi szakértők szerint háborús bűnnek minősülhet.

Irán ügyvezető védelmi minisztere, Majid Ibn al-Reza korábban azt mondta, Teherán az ellenfelei minden fenyegetését "valósnak és hitelesnek" tekinti, még akkor is, ha az a pszichológiai hadviselés részét képezi.

"Nem fogunk elkapni, és nem maradunk passzívak" - tette hozzá.

Az amerikai elnök korábban apokaliptikus figyelmeztetést adott Teheránnak, de utólag kitartott amellett, hogy lehetőséget kapott a diplomáciának.

Szombati posztjában kijelentette, hogy az Egyesült Államok "le van zárva, és készen áll arra, hogy szembeszálljon az Iráni Iszlám Köztársasággal, a katonai terror, az erő és a hatalom szintjén, amelyre a második világháború óta nem volt példa".

Hozzátette azonban, hogy a támadás lemondása "a világ jövőbeli javát szolgálná, és egyúttal a sikeres és virágzó Irán fennmaradását is szolgálná".

Április 7-én az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy "egy egész civilizáció meghal ma este", ha Irán megtagadja a béketárgyalásokat. Akkoriban a polgári infrastruktúra és az erőművek tönkretételével is fenyegetőzött.

Ez a fenyegetés történelmi, négyszemközti megbeszéléseket eredményezett Pakisztánban, JD Vance alelnök vezetésével. Ezek a tárgyalások azonban nem vezettek megállapodáshoz.

A Trump-adminisztráció nagyrészt elutasítóan fogadta azokat az adatokat is, amelyek azt mutatják, hogy a háború – és annak gazdasági hatásai – az amerikaiak, köztük sok republikánus körében is népszerűtlenek.

A háború kezelésével kapcsolatos széles körben elterjedt elégedetlenséget mutató közvélemény-kutatások aggodalomra adnak okot egyes konzervatív stratégák körében a közelgő novemberi félidő előtt.

Peter Hoskins további riportjával.