EgyébSzerző: index 2026. 08. 03. 5 percnyi olvasás
Fekete csütörtök, feketeleves és feketekereskedelem: a legsötétebb színt általában kedvezőtlen jelenségekkel kapcsoljuk össze
Az írás elején tegyünk egy gyors kitérőt a fizika területére. A fekete a természettudomány szerint nem szín, mivel a fény minden spektrumát elnyeli, így valójában a fény hiányát jelenti. Hétköznapi értelemben mégis így emlegetjük. A sötét tónushoz kapcsolódó mögöttes tartalom nem feltétlenül volt mindig negatív. Egyiptomban a hatalom színének tartották, a görögöknél a gondolkodáshoz és a filozófusokhoz társították, a középkortól kezdve pedig fokozatosan lett a ruházkodásban az elegancia jele. Ezekkel párhuzamosan mindig léteztek a negatív jelentéstartalmak is, például a görögök az alvilággal kötötték össze. Idővel a fekete egyre inkább a káros jelenségek állandósult jelzője is lett.
A színnel kapcsolatos jelentéstartalmak gyökerei az emberiség kezdeteire nyúlnak vissza, és asszociációkon alapulnak. A feketeséggel kapcsolatban az éjszaka, vagyis a világosság hiánya lehetett elődjeink legmeghatározóbb tapasztalata. A sötétség összekapcsolódott a hideggel és a veszélyekkel, innen egy lépés volt a teremtés előtti homályhoz, az ismeretlenséghez és a tiltott dolgokhoz való társítás.
A színhez kötődő archaikus jelentéstartalom a népmesékben is tetten érhető. A fekete ördög vagy fekete vitéz az ellenséges erők megtestesítője, a fekete városban vagy várban szomorúság lakozik, a hősnek itt rendszerint meg kell mentenie valakit. De az is előfordulhat, hogy a gonosz boszorkány feketévé változtatja a királylány arcát, a hősnek pedig próbát kell kiállnia, hogy az átok megtörjön. A fekete félelmetes, gonosz vagy túlvilági, vele ellentétben a királylányok és tündérek vakítóan szőke haja a Napot, vagyis a világosságot, az erkölcsi tisztaságot jelképezi. A folklórban fellehető gondolatok Babits Mihály versében, a „Fekete ország”-ban is visszaköszönnek.
A fekete szín a kereszténység elterjedésével kapott véglegesen (némi képzavarral élve) negatív árnyalatot. A korai egyházatyákra több tekintetben hatást gyakorolt egy perzsa eredetű vallás, a zoroasztrizmus. Eszerint a világ sorsát a végtelen idők óta a jó, vagyis a fény és a rossz, vagyis a sötétség harca mozgatja. A dualista szemléletet a kereszténység is átvette, a hívők szerint Isten örökös küzdelmet folytat a Sátánnal. A sötétség, a fekete szín a rossz szimbóluma lett, a világban jelen lévő gonoszságot és a bűnt jelképezte. Ilyen színűnek ábrázolták az ördögöt, és a boszorkányok, gonosz lények ruháján is megjelenik az árnyalat. Ezzel szemben a fehéret a jósággal és az ártatlansággal társítják.
A tárgyalt képzettársítások a nyelvben is megjelennek. Rengeteg olyan jelenséget illetünk a fekete jelzővel, amelyeknek közös pontja, hogy káros hatással vannak az életünkre. A teljesség igénye nélkül ezekből mutatunk be néhány érdekességet.
A „hátra van még a feketeleves” kifejezéssel arra utalunk, hogy egy kellemetlen esemény még csak most következik. A kifejezés eredetét a hagyomány arra vezeti vissza, hogy a török harcok alatt egy – az oszmánokkal szövetségben lévő – magyar úr vendégségben vett részt egy török méltóságnál. A lakoma végén a vendéglátó szájából hangzott el a mondat, amivel látszólag a kávéra utalt, de közben ezzel adta ki a jelszót a katonáknak, hogy fogják el a szövetségest.
A történetet legtöbbször Thököly Imréről és a váradi pasáról mesélik, de Arany János versében Török Bálintot csalják tőrbe az ármánykodó oszmánok. Valós történelmi dokumentumok az esetet nem támasztják alá, ettől függetlenül ma is mindenki érti a szavakat.
A fekete mágia az ártó szándékú varázslatokra utal. Az ókori görögöknél létezett a nekromanteia tudománya, ami egyfajta jóslás volt, a középkori latinban ez eltorzult nigromantiává. A nigro előtag feketét jelent, így a szóösszetétel jól illeszkedett a keresztény világképbe. A középkori és reneszánsz gondolkodók, például Heinrich Cornelius Agrippa német polihisztor Okkult filozófia címet viselő munkájában, rendszerbe foglalták a mágiát, és éles határvonalat húztak fehér és fekete változata közé. Az előbbihez tartozott a gyógynövénytan, az alkímia és az asztrológia, az utóbbihoz pedig minden károkozást, haszonszerzést és illúziókeltést soroltak.
A fekete csütörtök a 20. század egyik legrosszabb emlékű gazdasági eseménye. 1929. október 24-én, csütörtökön az amerikai részvénypiac 11 százalékos eséssel indult, ez a következő napokban csak fokozódott. A részvényeket nem lehetett eladni, befektetők tömegei mentek tönkre. A New York-i tőzsde összeomlott, kialakult a gazdasági világválság. A krachot a túltermelés, a hitelbuborék, a spekulációk és a pénzügyi rendszer sérülékenységének együttese okozta, a következő évekre a munkanélküliség és a szegénység nyomta rá a bélyegét sokak életére. A krízisből Roosevelt elnök New Deal politikája vezette ki az Egyesült Államokat.
A fekete péntek, vagyis a Black Friday amerikai eredetű hagyomány: minden évben a hálaadást követő péntekre esik, és a karácsonyi bevásárlások kezdetét jelenti. A boltok ilyenkor mindent megtesznek, hogy akcióikkal minél több embert vegyenek rá a fogyasztásra. De miért fekete? Az elnevezést philadelphiai rendőrök kezdték használni az ötvenes és hatvanas években. A kérdéses napon ugyanis megszaporodtak a dugók, közlekedési káosz alakult ki, így az egyenruhásoknak menetrendszerűen stresszes napjuk volt. A fekete pénteket napjainkban egyre többen ítélik meg negatívan, a túlzott fogyasztás szimbólumaként emlegetik. Előfordul, hogy „ellenakciókat”, például „zöld pénteket” hirdetnek, vagyis arra buzdítják az embereket, hogy inkább kiránduljanak vásárlás helyett.
A fekete mára a veszélyes, az illegális szimbóluma is lett. A feketevágás és a feketelista tiltott dolgokra utal, a feketepiac vagy feketekereskedelem pedig az állami szabályozást kikerülő adásvétel. Az így beszerzett áruk látszólag olcsóbbak, de mivel nem ellenőrzött forrásból származnak, könnyen kockázatossá is válhatnak. Talán kevesen tudják például, hogy a mostanában igen elterjedt ízesített e-cigaretták forgalmazása Magyarországon tilos. A fogyasztók ezért jellemzően online felületekről rendelik meg a termékeket – gyakran tudtukon kívül a feketekereskedelmi láncolaton keresztül –, így azokhoz a fiatalkorúak is könnyen hozzáférhetnek. Használatuk különösen kockázatos, hiszen nemcsak tiltott itthon a forgalmazásuk, hanem gyakran származási helyük is ismeretlen, tartalmuk ellenőrizetlen, így fokozottan veszélyesek lehetnek az egészségre.
Fontos, hogy a dohányzás minden formája káros, ezért a legjobb, ha nem szokunk rá egyik verziójára sem, illetve, ha dohányzunk, akkor inkább leszokunk róla.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
A cikket a Dialogue Creatives készítette, nem az Index szerkesztősége.
Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben, ha üzenne nekünk, ezen a címen elér minket.
Napi