Elon Musk úgy építette fel a Tesla kínai üzletágát, hogy az geopolitikai feszültségek esetén könnyen leválasztható legyen az amerikai működésről. Ez a struktúra most egy másik célt is szolgálhat: megkönnyítheti a SpaceX-szel való esetleges összeolvadást.

Az ügyet ismerő források szerint Musk az elmúlt években arra utasította a Tesla vezetőit, hogy egyfajta „lézerrel elválasztott” szervezetként működtessék a vállalat amerikai és kínai üzletágát. A cél az volt, hogy egy esetleges amerikai–kínai geopolitikai konfliktus esetén legalább az amerikai üzletág fennmaradhasson - értesült a Wall Street Journal.

Most egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint 

• a Tesla egyes vezetőit arra kérték, hogy készüljenek fel a kínai üzletág leválasztására egy lehetséges SpaceX-fúzió előtt. 
• Egy másik forrás szerint a vállalat tanácsadói több lehetőséget is megvizsgáltak, köztük az üzletág leválasztását és külön tőzsdei bevezetését, értékesítését vagy akár bezárását.

Elon Musk nagyot kockáztat, a kínai üzletág létfontosságú a Tesla számára

Bármelyik megoldás jelentős hatással lehetne a Teslára. A kínai működés kulcsszerepet játszott abban, hogy a vállalat tartósan nyereséges, globális elektromosautó-gyártóvá vált, így egy leválasztás a cég értékelését is befolyásolhatná, különösen egy SpaceX-szel történő egyesülés esetén.

Egyelőre nem világos, milyen gyorsan tudná a Tesla leválasztani vagy értékesíteni kínai üzletágát, és az sem kizárt, hogy a jelenlegi tervek még változnak.

Musk, aki egyszerre vezérigazgatója a Teslának és a SpaceX-nek, az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban beszélt a két vállalat közötti együttműködési lehetőségekről, miközben mindkettőt mesterségesintelligencia-fejlesztések köré szervezi át. 

A tervezést ismerő források szerint Muskot különösen aggasztotta, hogy 

• a Tesla akkumulátorcellák terén nagymértékben függ Kínától, és attól is tartott, hogy 
• egy esetleges kínai–tajvani konfliktus veszélyeztetheti a félvezetők ellátását. 
• A cél az volt, hogy a vállalat 2026-ra vagy 2027-re felkészüljön egy ilyen forgatókönyvre.

A Tesla kínai működésének – beleértve az ottani elektromosautó-gyárat – leválasztása kezelhetné azokat az összeférhetetlenségi kérdéseket is, amelyek abból fakadnak, hogy a SpaceX az amerikai védelmi ipar egyik meghatározó beszállítója. A konstrukció célja egy világos „tűzfal” kialakítása lenne a Tesla kínai leányvállalata és amerikai üzletága között.

A SpaceX és a kormányzati hátszél

A SpaceX jelentős korlátozások mellett működik amerikai kormányzati szerződései miatt. A vállalat nemzetbiztonsági szempontból kiemelt védelmi beszállító: 

• titkos műholdakat állít pályára, 
• valamint internetes szolgáltatásokat nyújt háborús övezetekben, például Ukrajnában.

Az egyik forrás szerint a vezetők egy külön értékesítési társaság létrehozását is mérlegelik, amely kizárólag a Tesla sanghaji gyárából származó exportot kezelné.

A Tesla saját kínai nagy falat is építhetne

A Tesla emellett elkülönített informatikai rendszereket is kialakíthatna, és korlátozhatná, hogy a Kínában dolgozó alkalmazottak közvetlenül hozzáférjenek a vállalat más üzletágaihoz. Bár a Tesla China jelenleg is jelentős önállósággal működik, a dolgozók világszerte szorosan együttműködnek, és a kínai vezető, Tom Zhu felügyeli a Tesla teljes globális autóipari üzletágát.

A lap értesülései szerint 

A kínai vezetés aggályosnak tarthatja, hogy egy jelentős amerikai védelmi vállalat irányítása alá kerülnének a Tesla kínai gyárai, valamint az ott felhalmozott technológiai tudás és beszállítói hálózat, amelyeket akár amerikai katonai célokra is fel lehetne használni.

További érzékeny kérdés, hogy egy ilyen ügylet révén 

Egy esetleges összeolvadás során Peking várhatóan garanciákat és szigorú működési szabályokat követelne a Teslától annak biztosítására, hogy a SpaceX ne gyakorolhasson befolyást a Tesla kínai üzletágára, illetve hogy kettős felhasználású termékek – például ritkaföldfémek – ne kerülhessenek át a Tesla kínai működéséből a SpaceX-hez.

Musk aggódik a kínai függőség miatt

A Tesla két nagy gyárat üzemeltet Sanghajban, ahol elektromos autókat és akkumulátorokat gyártanak. Ezeket Kínában értékesítik, illetve számos más országba exportálják, de nem az Egyesült Államokba. 

A legtöbb nyugati autógyártóval ellentétben a Tesla kínai működése nem vegyesvállalati formában zajlik.

A Trump-kormányzat első ciklusa idején a Tesla elindította a Project Carbon nevű programot, amelynek célja a kínai beszállítók Mexikóba telepítése volt. Az ügyet ismerő források szerint ezt nem csupán az amerikai vámok indokolták.

• Musk különösen aggódott a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorcellák kínai beszállítóitól való függőség, valamint 
• a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója, a Taiwan Semiconductor Manufacturing (TSMC) termékeire épülő ellátási lánc miatt, amelyet veszélyeztethet egy Tajvan körüli konfliktus.

Az amerikai autógyártó 2025-ben úgy döntött, hogy 2027-re teljesen megszünteti a kínai beszállítók alkalmazását amerikai gyáraiban. A döntést részben az amerikai vámok, részben a hazai gyártást ösztönző állami támogatások indokolták.

A multinacionális vállalatok összeolvadásai rendszerint több ország versenyhatóságainak jóváhagyását igénylik, még ha ezek az eljárások elsősorban versenyjogi kérdésekre is összpontosítanak. Jó példa erre, hogy

Vészforgatókönyvek

Az amerikai vállalatok körében egyébként bevett gyakorlat, hogy vészforgatókönyveket készítenek kínai üzletágukra. Több cég már önálló vállalattá szervezte kínai érdekeltségeit. A Starbucks nemrég többségi részesedést adott el kínai üzletágában, míg a Pizza Hutot és a KFC-t birtokló Yum Brands 2016-ban leválasztotta kínai egységét, amelybe helyi befektetők is tulajdonrészt szereztek.