– 2026. augusztus 1-jén este háromnegyed tizenegykor Magyarország villamosenergia-rendszere valami nagyon fontosat mutatott. A napenergia termelése értelemszerűen nulla volt, a szélenergia hozzájárulása pedig szintén gyakorlatilag eltűnt. Nem arról van szó, hogy a szél- vagy napenergia fölösleges lenne. Arról van szó, hogy az áramot akkor is elő kell állítani, amikor besötétedik, és akkor is, amikor éppen alig fúj a szél – írta közösségi oldalán Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője, egyetemi docens. 

Jelezte: normál körülmények között Paks közel 2000 MW teljesítményre képes. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt azonban előbb 965 MW-ra, majd az éjszaka során mintegy 240 MW-ra esett vissza a termelése – és ez a képen is jól látható. 

– Ha a hazai, időjárástól független termelés hiányzik, akkor a különbséget importtal, fosszilis erőművekkel, tárolással vagy fogyasztáskorlátozással kell lefedni. És egyik megoldás sincs ingyen – ismertette.

Szerinte ez nem egyetlen este különös véletlene. Magyarország 2025-ben 43,1 TWh villamos energiát használt fel, miközben belföldön csak 34 TWh-t termelt, éves nettó importja pedig 9,14 TWh volt. Az átlagos importcsúcs már akkor is az esti órákban, a napenergia visszaesése után jelentkezett. Ezért stratégiai kérdés Paks II időbeni megépítése. A két tervezett, egyenként körülbelül 1200 MW-os blokk együtt 2400 MW folyamatosan rendelkezésre álló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású kapacitást jelenthetne. Azokban az órákban is, amikor nincs nap és nincs szél.

– A Nemzetközi Energiaügynökség megfogalmazása világos: Magyarország jövőbeli termelési megfelelősége Paks II  időben történő elkészülésétől is függ. A kulcsszó az, hogy időben: minden újabb csúszás növeli annak kockázatát, hogy a kieső hazai teljesítményt importból és földgázból kell pótolni. Paks II gyorsítása természetesen nem jelentheti a biztonsági vagy minőségbiztosítási követelmények lazítását. Azt kell jelentenie, hogy a jogi akadályokat, a döntési késedelmeket, a kivitelezési koordinációt és az engedélyezési folyamatokat minden indokolatlan időveszteség nélkül kezeljük – emelte ki. 

– Nemcsak egy beruházás késik, hanem nő az importkitettség, a fosszilis tartalék igénye és az ellátásbiztonsági kockázat – tette hozzá.