Bár a hőhullámok idején aki teheti, a légkondicionáló kapcsolójához nyúl, egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. Különösen a jelenlegi energiahelyzetben fontos, hogy a tudatos klímahasználattal a lakosság is hozzájáruljon az országos energiaellátó rendszer biztonságos működéséhez - hívták fel a figyelmet a szakértők.

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – mondta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Rámutatott, hogy a hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban, 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni.

Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot - magyarázta.

A szakértő szerint

„Sokkal hatékonyabb megoldás, ha a készülék a nappali órákban, különösen a délelőtti és kora délutáni időszakban is működik" - hangsúlyozta. Ez több szempontból is előnyös, hiszen a lakás falai, bútorai és szerkezetei kevésbé melegszenek át, a klímaberendezésnek nem kell egyszerre nagy hőterheléssel megküzdenie és a lakás hőmérséklete is egyenletesebbé válik.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

„Gyakori tévhit, hogy a klíma gyorsabban hűti le a helyiséget, ha például 18 Celsius fokra állítjuk. Valójában a készülék ilyenkor is pontosan ugyanazzal a maximális teljesítménnyel dolgozik, csak éppen sokkal hosszabb ideig fog feleslegesen és energiapazarló módon üzemelni" - világította meg.

Azt javasolta, hogy az energiahatékonyság és a szervezetünk számára optimális komfort szempontjából is törekedjünk a 24-26 fokos beállításra.

Minden egyes fokkal alacsonyabb hőmérséklet beállítása körülbelül 5-8 százalékkal növeli a készülék villamosenergia-fogyasztását.

A túlzott lehűtés nemcsak a hálózatot terheli és a rezsit növeli, de egészségügyi szempontból sem ideális – jegyezte meg a szakértő. 

Hozzátette, hogy a modern inverteres klímaberendezések a legjobb hatásfokot és a legalacsonyabb fogyasztást akkor érik el, amikor folyamatosan, kisebb teljesítménnyel, finom szabályozással működnek, és nem kell a rendszert terhelő módon gyakran ki- és bekapcsolniuk vagy nagy teljesítményen dolgozniuk.

A szakember arra is kitért, hogy Magyarországon az elmúlt években rendkívül gyorsan növekedett a lakossági és ipari napelemes rendszerek száma. A naperőművek termelése a déli és kora délutáni órákban a legmagasabb, vagyis akkor, amikor a nyári hőség is a legerősebb. Ez különösen kedvező lehetőséget jelent a légkondicionálók üzemeltetésére.

„Amennyiben a klímaberendezések a nappali időszakban működnek, közvetlenül felhasználhatják a megtermelt napenergiát. Ezzel nő a megújuló energia helyi hasznosítása, csökken a hálózati energia iránti igény, mérséklődik a villamosenergia-rendszer terhelése, javul az energiarendszer rugalmassága” – emelte ki Antal Mihály.