KülföldSzerző: euronews 2026. 07. 16. 9 percnyi olvasás
Hagyomány vagy pénz a lefolyóba? Államilag finanszírozott jolly mindenkinek, vagy az állatkínzás elavult formája? Augusztus 20-a közeledtével újra fellángol az éves vita arról, hogy Magyarországnak szüksége van-e tűzijátékra, és mekkora legyen.
A magyarországi augusztus 20-i állami ünnepség körüli vita messze túlmutat azon a kérdésen, hogy lesz-e tűzijáték a Duna felett. Az elmúlt hetekben kibontakozó vita a közpénz felhasználásáról, a környezetvédelemről, a nemzeti hagyományokról és az állami képviselet szerepéről, de mindenekelőtt a Balásy Gyula tulajdonában lévő Lounge csoport megbüntetéséről szól.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A helyzet abból a szempontból szokatlan, hogy bár a kormány megerősítette, hogy az idei ünnepi tűzijáték lezajlik, a szervezetük teljesen új kezekbe került. Az eredeti szerződéseket felbontották, a korábbi fővállalkozó kiesett, az állam azt ígéri, hogy a korábbi költség töredékéért rendezhető a rendezvény.
Az augusztus 20-i tűzijáték az elmúlt években Magyarország legmegosztóbb állami rendezvényévé vált. A támogatók szerint ez Európa egyik legnagyobb pirotechnikai kiállítása, turisztikai attrakció, nemzeti ünnep és közös közösségi élmény. A kritikusok azonban rendszeresen érvelnek amellett, hogy a több millió eurós számlát jobban fel lehetne használni, miközben a tűzijáték a környezetet is jelentős mértékben terheli.
Az idei vita azonban egészen más alapokból indult ki. Miután a konszern, a Fideszhez köthető Lounge csoport ellen büntetőeljárás indult, bankszámláit befagyasztották és végrehajtási eljárás indult, a Nemzeti Rendezvényszervező Iroda felmondta a korábban megkötött keretszerződéseket. Ez azt jelentette, hogy alig néhány héttel az ünnep előtt gyakorlatilag a nulláról kellett újraszervezni a gigantikus rendezvénysorozatot.
Az elmúlt években gyakorlatilag rutinná vált, hogy Balásy Gyula üzleti érdekeltségébe tartozó cégek bonyolítják le az augusztus 20-i rendezvényeket.
A Lounge Event nem csak a tűzijáték pirotechnikai részéért, hanem a teljes programsorozat megszervezéséért volt felelős. A színpadok felállításától a kulturális eseményeken és marketingkampányokon át a biztonságig és a logisztikáig. Korábban szinte minden nagyobb állami eseményen szerepet játszott.
Az idei szerződések értelmében a Lounge Event két külön megállapodást kötött az állammal. Az egyik, mintegy 5 milliárd forint értékű (13,8 millió euró) a tűzijátékot, a másik, mintegy 12,5 milliárd forintot (34,7 millió eurót) a teljes Szent István-napi programsorozat lebonyolítását fedezte.
A két szerződés együttesen 17,5 milliárd forint (48,6 millió euró) jutalékot jelentett. Ennek felét az állam már kifizette előlegként, mire a szerződéseket felbontották.
A Belügyminisztérium szerint a lépés nem pusztán politikai döntés volt, mivel a Lounge Group pénzügyi helyzete miatt kétségessé vált, hogy egyáltalán képes lesz-e teljesíteni vállalt kötelezettségeit. A bankszámlák befagyasztása miatt az alvállalkozóknak történő kifizetések is veszélybe kerültek, ami egy ilyen léptékű esemény esetében a megvalósíthatóságát veszélyeztette. Emiatt az állam rendkívüli közbeszerzési eljárást indított új vállalkozó kiválasztására.
A legnagyobb politikai felhajtást talán nem maga a szerződésbontás váltotta ki, hanem az új kormány azon állítása, hogy ugyanezt az ünnepséget jóval olcsóbban is meg lehet szervezni. A Belügyminisztérium szerint a korábbi megállapodás "indokolatlanul drága volt", ezért az új pályázaton jelentősen leszűkített műszaki specifikációval dolgoztak.
Az állami rendezvénysorozat sebtében kiírt új közbeszerzése már az elbírálás fázisában van, és mivel az Országos Rendezvényszervező Ügynökség által előzetes bejelentés nélkül, tárgyalásos eljárásban időkényszer miatt azonosított cég volt az egyetlen ajánlattevő,nagy valószínűséggel a budapesti Hardrock Szolgáltatót ítélik oda.
A jelenlegi becslések szerint a teljes rendezvénysorozat kevesebb mint 4 milliárd forintból (11,1 millió euró) megrendezésre kerülhet.
Még ha figyelembe vesszük, hogy a program egyszerűbb lesz, bizonyos elemek kihagyásával vagy kicsinyítésével, a különbség továbbra is jelentős. A kormány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a költségcsökkentés nem érinti a biztonságot, a főbb programelemeket vagy magát a tűzijátékot.
Magyar Péter korábban azt mondta, hogy a tűzijátékot és a drónshow-t az előző kormány rendelte meg és fizette ki, ezért döntöttek úgy, hogy folytatják. Jelezte ugyanakkor, hogy az ünnepségek egészét a korábbiaknál szerényebb formában fogják megszervezni.
A legélesebb kritika Karácsony Gergely budapesti főpolgármestertől érkezett. Véleménye szerint Magyarország számára éppen ez lett volna a lehetőség, hogy végleg megtörje a tűzijáték hagyományát.
Az ő érve aza pirotechnikai bemutató jelentős lég- és zajszennyezéssel jár, károsítja az élővilágot, és az erre fordított közpénzt véleménye szerint sokkal jobban felhasználnák máshol.
A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy manapság a látványt felválthatják a modern technológiák, mint például a fényvetítés vagy a drónshow.
Karácsony Gergely egyértelműen kiállt az aHang civil szervezet kezdeményezése mellett, amely a tűzijáték lemondásával felszabaduló pénzt inkább aszályvédelemre költené.
Saját oldalán az aHang petíciót is indított(magyar forrás), és alig egy hét alatt már majdnem elérte a kitűzött 300 000 aláírást. Szalóki Viktor, a szervezet politikai igazgatója levélben válaszolt az Euronews kérdéseire.
Az új fejlesztések fényében milyen költségeket társít aHang a tűzijátékhoz? És mit érhet el ez a pénz?
"Ha azt akarjuk, hogy az államalapítás napján is legyen mit ünnepelni, akkor tényleg nagyon komolyan kell vennünk az aszályos helyzetet és környezetünket. Amikor az ország egyes részei elsivatagosodnak, kiszáradnak a tavak, söpörnek át a hőhullámok, semmi sem fontosabb, mint ennek megfelelő támogatása. Még ha csak az utolsó 4-billi évre számolunk, 4,7 milliárd forint az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak (OVF) az aszály kezelésére Az OVF csatornák, patakok és folyók rendbetételére 150 milliárd forintos költséggel számol a kormány, de az elmúlt időszakban sokkal olcsóbb és gyorsabb megoldás is megjelent Példa szerint elég lenne egy vízvezetéket építeni a Duna és Pettend közötti 15 kilométeres szakaszon, ahonnan maga a gravitáció szállítaná a vizet a Velencei-tóhoz, és ennek ára a tervezett 150 milliárdos költség töredéke lenne.
Gajdos László lakókörnyezetért felelős minisztertől érkezett valamiféle válasz? És mennyire nyitott a főváros a kezdeményezésre?
"Gajdos Lászlótól még nem kaptunk választ, a miniszter eddigi munkáját látva nagyon reméljük, hogy a tárca vezetése is fogékony lesz ez ügyben."
Karácsony Gergely nemrég posztolt egy Facebook-bejegyzést(magyar forrás)amelyben kijelentette, hogy ideje elengedni a tűzijátékot. Ebben a polgármester azt írta: "Sőt, idén több mint 230 ezren írták alá azt a petíciót, amely a tűzijáték-keret aszályvédelemre való felhasználását támogatja. Az aszály és a vízhiány kérdését egyértelműen nem lehet teljes egészében megoldani ebből a pénzből, de az biztos, hogy minden állami forint jól elkölthető lenne."
A tűzijáték lemondása inkább gyakorlati vagy szimbolikus lépés lenne?
"Mindkettő lenne. A mi álláspontunk és az aHangé is az, hogy kampányunk nem augusztus 20-a, hanem a drága és környezetszennyező tűzijáték ellen van. Államunk megalapítását illően lehet, és kell is ünnepelni, de ehhez nem kell több milliárd forintnyi közpénzt az égbe lőnünk!"
Látsz valami mintát azok között, akik eddig aláírták a petíciót? Főleg városiak vagy vidékiek? Idősebb vagy fiatalabb?
"Nagyon sok helyről csatlakoznak a petícióhoz, ami talán a legjobban mutatja, hogy maga a kérdés túlmutat azon, hogy "van Budapesten tűzijáték". Sokkal inkább egy olyan gondolkodásmódról van szó, amely hosszú távon másfajta megközelítést hoz a témába."
"Maga a petíció eredetileg 2022-ben indult, amikor a gazdasági válság kellős közepén az Orbán-kormány bejelentette, hogy megrendezi minden idők legnagyobb és legdrágább tűzijátékát. Már akkor is mindent megtettünk, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tűzijátékra szánt pénzt máshol és más módon kell elkölteni. Ez katalizátorként működött a nyilvános vitában: hetekig a vidéki lakosság volt a fő téma a vidéki szinten, számtalan helyi lakos. szorgalmazzák, hogy a településükön a tűzijáték-költségvetést fordítsák szociális kiadásokra, így sikerült elérni, hogy a legtöbb megyei jogú városban és nagyvárosban ne legyen tűzijáték, miközben – ami fontos – államalapításunkat továbbra is méltósággal és büszkén lehet megünnepelni.
Az idei vita tehát nem igazán a pirotechnikáról szól. Sokkal inkább arról van szó, hogy az államnak milyen szerepet kell vállalnia a nemzeti ünnepek megszervezésében, mennyi közpénzt indokolt a képviseletre fordítani, és mennyiben lehet vagy érdemes átgondolni az elmúlt években kialakult állami rendezvény modellt. Egy nemzet attól válik naggyá, hogy ünnepeit grandiózus – gyakran szacharisztikus – díszbe csomagolja, vagy felelősen tervezi a jövőt?
Természetesen vannak olyan hangok, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Magyarországon emberek százezrei élnek olyan körülmények között, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy évente egyszer sem menjenek el nyaralni. Sokuk számára évek óta az egyetlen szabadidős kirándulás az, hogy a fővárosba utaznak és megnézik a színes tűzijátékot. De ez felvet egy szónoki kérdést: nem lenne-e jobb, ha spórolással és tervezéssel néhány éven belül létrehoznánk egy olyan országot, ahol minden család, minden gyerek eljuthat legalább néhány napra a Balatonhoz? Akkor is olyan erősen ragaszkodnánk a félórás dörömböléshez és villanáshoz?
Csak az idei ünnepségek után derül ki, hogy a látványosság rovására menő költségcsökkentés meddig ment. A legérdekesebb kérdés azonban az, hogy mit fognak érezni a magyarok, amikor látják a tompított augusztus 20-át. Vajon az új kormányt hibáztatják, vagy elfogadják, hogy végre eljött az ideje, hogy ezt elengedjék?
Napi