KülföldSzerző: origo 2026. 08. 02. 1 percnyi olvasás
Jean-Pascal van Ypersele de Strihou a Louvaini Katolikus Egyetem klímakutatója az Európában tomboló erdőtüzek legfontosabb klímapolitikai tanulságairól beszélt az Origónak.
Európa talán eddigi legmelegebb nyarát éli, aminek ráadásul még közel sincsen vége, hiszen jelenleg is egy hőhullám nehezíti a mindennapokat. A logikus kérdés tehát, hogy hogyan is jutottunk idáig, és mit is tehetünk ez ellen. Erre azonban közel sem olyan egyszerű válaszolni mint elsőre látszik, hiszen a bolygó ökoszisztémája egy elképesztően bonyolult rendszer, a klímaváltozás elleni küzdelemben pedig egyszerre egyéni, politikai, szociális és kulturális feladat.
Az első kérdés ami sokakat foglalkoztathat, hogy miért most pusztítanak ezek az erdőtüzek ilyen mértékben. Elsőre talán a ellentmondásos a jelenség, hiszen a tél és a tavasz kifejezetten csapadékban gazdag volt, különösen a kontinens déli területein. Nagy-Britanniában egyes területein 42 százalékkal több csapadék esett az átlagnál, azonban a déli területeken, mint Olaszország is a szokottnál több eső hullott.
Van Ypersele szerint ugyan elsőre valóban furcsának tűnhet, hogy hogyan lesz a csapadékos időjárásból pusztító tűzvész, azonban ha megvizsgáljuk mi is történt pontosan, már kevésbé rejtélyes a helyzet.
Az, hogy tavasszal sok csapadék esett, bármily meglepő, valójában egy olyan tényező, amely növeli a tüzek kockázatát. Miért? Mert az eső miatt sok növényzet nőtt, az apró levelek, ágak pedig sok biomasszát biztosítottak
– fogalmazott a professzor. Önmagában azonban ez még nem okozott volna problémát, azonban a csapadékos időjárásból szinte azonnal az aszály időszakába léptünk
Június közepétől mostanáig nagyon kevés eső esett, amely nagyon magas hőmérséklettel párosult. Ebből inkább a magas hőmérséklet hatása a fontos. Amikor nagyon magas a hőmérséklet, a talajból és a növényzetből is nagyon gyorsan párolog a nedvesség. Ez a nagy mennyiségű biomassza, ami annak a ténynek köszönhető, hogy a tavaszi eső miatt további növekedés volt, rengeteg anyagot biztosít az égéshez miután kiszáradt
– hangsúlyozta.
Van Ypersele arra is felhívta a figyelmet, hogy ezek a hőhullámok egyre hosszabb ideig tartanak. A legutóbbi francia hőhullám több mint két hétig tartott, most pedig már itt is van a következő. Amíg marad a magas hőmérséklet, addig a tüzek kockázata is hatványozottan fennáll. Emmnauel Macron francia elnök ígéretet tett rá, hogy a leégett erdőket újratelepítik azonban ez közel sem oldja meg a problémát.
Napi