BelföldSzerző: index 2026. 08. 02. 5 percnyi olvasás
Így épülhet újjá az alapellátás, ahol több mint ezer betöltetlen praxis van.
A történet Szadán indult: a Pest megyei nagyközség háziorvosa, Ács Tamás egyoldalúan felmondta az önkormányzattal kötött ellátási szerződését, mert évek óta hiába küzdött a jobb munkakörülményekért. Az ügyről a HVG360 készített riportot, amelyre Porpáczy Krisztina államtitkár közösségi oldalán reagált.
Az államtitkár szerint a szadai eset nem egyedi, és nem is személyes konfliktus: azt mutatja meg, hogy a háziorvosi rendszer számos ponton elérte a teljesítőképessége határát.
Mint írta, néhány héttel korábban László Endre Márton országgyűlési képviselő jelezte neki a kialakult helyzetet, és már az első egyeztetésen világossá vált, hogy rendszerszintű problémáról van szó. Arra kérte a képviselőt, segítse elő a párbeszédet az önkormányzat és a praxis között.
A lakossági fórum után megindultak az érdemi egyeztetések, az önkormányzat hozzáállása megváltozott, és Ács Tamás folytatni tudja a munkáját Szadán.
Porpáczy Krisztina szerint azonban egy jól működő egészségügyi rendszerben nem válsághelyzetek oldják meg a problémákat, hanem a folyamatos szakmai párbeszéd. Az ilyen felmondások mögött szinte mindig évek óta fennálló túlterheltség, bizonytalanság és megoldatlan működési gondok állnak – fogalmazott.
Az Index azt kérdezte a minisztériumtól, mikor kezdi meg a tényleges működését a bejelentett új intézményrendszer, és mikor érezhetik meg ennek hatását a betegek a rendelőkben.
„Az első lépés, hogy felépítjük az Országos Alapellátási és Módszertani Intézetet, aminek részét képezi a 164 Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum; ezek egyenként nagyságrendileg 50–70 ezer fő alapellátásáért fognak felelni.
A 164 centrumot nem egyszerre hozzuk létre, hanem fokozatosan, egy folyamat részeként, terveink szerint körülbelül egy év alatt” – válaszolták.
Az „integrált” jelző itt azt takarja, hogy az egészségügyi és a szociális ellátás nem válna szét, hanem egy rendszerben találkozna. A minisztérium szerint ez egyszerre jelent informatikai fejlesztéseket, humánerőforrást, finanszírozási megoldásokat és strukturális változásokat.
A tárca úgy fogalmazott: nehéz örökséget kapott, az alapellátás súlyos problémái évek óta megoldásért kiáltanak, ezért a munka első szakasza a problémapontok azonosítása volt, azzal együtt, hogy sokan, akik a szakmából érkeztek, ezeket már régóta ismerték.
A program teljes költségvetését a minisztérium nem nevezte meg, azt viszont közölte, hogy a finanszírozásban az Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szoros együttműködésére van szükség, és az informatikai fejlesztésekre dedikált keretet határoznak majd meg.
Az Index kérdésére azt válaszolták: a tárca csak idén több tízmilliárd forintos nagyságrendben szeretne erre a célra fordítani.
A minisztérium szerint a program óriási digitális léptékváltást jelentene az egészségügyben, ami jelenleg nagyon hiányzik belőle.
„Az asszisztenseket és az ápolókat hatalmas mennyiségű adminisztratív feladat terheli, ami rengeteg időt elvisz, és lassítja a betegellátást”.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e konkrét papírmunka, ami megszűnik, a tárca úgy felelt: a most még félig manuálisan, félig elektronikusan elvégzett feladatok terhét vennék le az ellátásban dolgozók válláról, a felszabaduló időt pedig szakmai munkára lehetne fordítani.
Az egészségügy digitális elmaradottsága régóta visszatérő téma. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy rosszul strukturált adatokkal és évtizedes alulfinanszírozottsággal működik az ágazat, egy korábban titkosított jelentés szerint pedig az előző kormány döntéshozói már 2015 óta tisztában voltak a rendszer hiányosságaival.
A számok önmagukért beszélnek: a minisztérium tájékoztatása szerint jelenleg több mint ezer betöltetlen praxis van az országban. Praxisnak azt a háziorvosi körzetet nevezik, amelyhez meghatározott számú beteg tartozik – ha nincs gazdája, jellemzően helyettesítő orvos látja el.
A GKI Gazdaságkutató Zrt., vagyis az egyik legnagyobb hazai gazdaságelemző cég friss számítása szerint egy praxisra ma már évente csaknem 14 ezer beteg jut, és több mint 700 településen csak helyettesítéssel működik az alapellátás.
A minisztérium háromféle tartalékot azonosított:
Az Index arra is rákérdezett, hogy a szadaihoz hasonló, önkormányzat és praxis közötti vitákban ezután kihez fordulhat a háziorvos. A minisztérium válasza szerint az alapellátásért felelős államtitkárságnak erre delegált elérhetősége van.
Konkrét eljárásrendet, közvetítői mechanizmust vagy határidőt a tárca nem ismertetett.
Az alapellátás megerősítése ugyanakkor nem légüres térben zajlik: a szakma évek óta strukturális átalakítást sürget, a MOK elnöke pedig korábban egyenesen osztályok átszervezéséről beszélt az Indexnek.
Porpáczy Krisztina – aki maga is háziorvos – arról írt, hogy pontosan tudja, milyen az, amikor egy kolléga több energiát fordít a praxisa működőképesen tartására, mint a gyógyításra.
„Tudom, milyen érzés, amikor egy munkanap végén nem a betegek száma fárasztja el az embert, hanem a rendszer működési nehézségei” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint a szadai ügy nem helyi konfliktus története, hanem figyelmeztetés arra, hogy az alapellátás reformját nem lehet tovább halogatni.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bsip / Getty Images)
Napi