A kutatók a Memphremagog-tóban, valamint Új-Anglia és Kanada más vizeiben élő barna törpeharcsák testén kiemelkedő, fekete elváltozásokra lettek figyelmesek. Bár kezdetben környezetszennyezésre vagy valamilyen kórokozóra gyanakodtak, a vizsgálatok hamar kiderítették: a foltokat egy olyan fertőző daganat okozza, amelynek élő sejtjei közvetlenül képesek átjutni az egyik halról a másikra – írja a Nature magazin.

Genetikai vizsgálatok igazolták a fertőző daganat eredetét

Horgászok és biológusok már 2012-ben jelezték, hogy egyre több megbetegedett halat észlelnek a Vermont és Québec határán elterülő tóban. A helyzet odáig fajult, hogy 2014-re a megvizsgált példányok közel harmadán megjelentek a rejtélyes fekete foltok.

Mivel a barna törpeharcsát bioindikátorként tartják számon, a szakemberek először vízszennyezésre vagy vírusos fertőzésre gyanakodtak, ám ezekre nem találtak bizonyítékot. 

A felfedezés már csak azért is meglepő, mert egy fenéklakó hal esetében a daganatot aligha lehet a túlzott napsugárzással magyarázni.

A teljesgenom-szekvenálás során a kutatók összevetették a daganatokból származó DNS-t a beteg halak egészséges szöveteinek DNS-ével. Az eredmények alapján a tumorsejtek genetikailag sokkal közelebbi rokonságban állnak egymással, mint az őket hordozó gazdaállatokkal. A mintákban több százezer olyan közös genetikai variánst fedeztek fel, amelyek magukból a halakból hiányoztak.

Ilyen esetekben az élő tumorsejtek elhagyják az eredeti gazdaszervezetet, és egyfajta fertőző ágensként terjednek tovább. A most felfedezett kórkép az állatvilágban ismert átvihető daganatok negyedik típusa, és egyben az első, amelyet halakban, illetve bármilyen édesvízi fajban kimutattak.

Hasonló megbetegedés figyelhető meg a tasmán ördögöknél, a kutyáknál, valamint bizonyos kagylóknál és más puhatestűeknél is, ahol a kóros sejtek szintén egyedről egyedre terjednek.