vg Gazdaság

Energiaválság Magyarországon: feketelistán a legnagyobb gyárak, remegve figyeli a gazdaság, mi történik velük – egy szerencséje lehet a Tisza-kormánynak

Szerző: vg 2026. 08. 02. 4 percnyi olvasás


Energiaválság Magyarországon: feketelistán a legnagyobb gyárak, remegve figyeli a gazdaság, mi történik velük – egy szerencséje lehet a Tisza-kormánynak

A lakosság csak úgy védhető meg, ha stabil az áramrendszer.


Módosult a villamosenergia-rendszer (VER) jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló korábbi kormányrendelet. A változtátásra azért volt szükség, mert a Paksi Atomerőmű kényszerű leállítása miatt, tovább a szükségestől esetleg elmaradó áramimport esetén áramkrízis fenyeget, ennek megelőzése, illetve kezelése érdekében az eddigi jogszabályt a jelenlegi helyzethez kellett igazítani.

áramkrízis
Áramkrízist kell megelőznie az országnak/Fotó: JU.Stocker/ Shutterstock(Képünk illusztráció)

Pontokba szedte az új áramkrízis-szabályokat a kormányrendelet

A Magyar Közlönyben július 31-én megjelent kormányrendelet úgy módosítja ugyanis a villamosenergia-ellátási válsághelyzet korlátozási sorrendjét, hogy

  • kiemelten védi a lakossági fogyasztókat,
  • a korlátozások elsősorban a nagyfogyasztókat és az ipari szereplőket érinthetik.

A cél a VER stabilitásának fenntartása és a kritikus ellátásbiztonság garantálása. Szigorodnak a hálózat védelmét szolgáló előírások.

A fogyasztás korlátozása kapcsán a lényeg – amit egyébként Magyar Péter miniszterelnök korábban már közölt –, hogy a nagyfogyasztóktól a Mavir Zrt., mint rendszerirányító először önkorlátozásra kér, de ha azt a társaság nem tartja be, akkor büntetést kaphat. A Mavir második lépésként figyelmezteti, majd fogyasztása csökkentésére utasíthatja a nagyfogyasztók, amelyet szélső esetben le is kapcsolhat a hálózatról.  

A Mavir az elosztókkal az országos felhasználói terhelést 18, hozzávetőleg egyforma terhelési csoportra osztja. E csoportok terhelési alcsoportokra oszthatók.

Módosultak a válsághelyzeti kategóriák

A válsághelyzeti kategória I. fokozatának minősül

  • az olyan tartós erőművi termelés vagy importhiány, amely miatt a villamosenergia-rendszer (VER) maradó teljesítménye az üzemi szabályzat szerinti értékre csökken a 750 MW és a 250 MW közötti sávban,
  • Ha a földgázszállítási rendszerirányító (FGSZ) elrendeli a felhasználás korlátozát gázellátás biztonsága érdekében
  • Ha a kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 100 000 felhasználási hely a  nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik,
  • Ha a VER legalább 6 órára elszakad a szinkronterületi működéstől,
  • Ha a jelentős zavar 30 napon belül legalább háromszor bekövetkezik.

A válsághelyzet veszélye II. fokozatának minősül, ha

  • Ha már akkora az áramhiány, hogy a VER maradó teljesítménye az üzemi szabályzat szerinti értéke 250 MW vagy az alatti, és a 0 MW feletti sávba esik,
  • Ha az FGSZ több mint 24 órás felhasználói korlátozást rendel el,
  • Ha a kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 200 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlan,
  • Ha a VER legalább 9 órára elszakad a szinkronterületi működéstől,
  • Ha a jelentős zavar 30 napon belül legalább ötször következik be.

A második fokozat esetén a Mavir köteles mérlegelni az áramtőzsdén folyó tranzakciók felfüggesztését.

Oszthatnak-szorozhatnak a nagyfogyasztók

Az energiaellátási zavar lehetősége, illetve a miniszterlnök ezzel kapcsolatos felhívására reagálva az elmúlt napokban vállalatok, szevezetek, intézmények sora tette közzé, hogy mekkora áramfelhasználás önkorlátozást vállal. Vállalásaik nem mindegyike érinti közvetlenül a termelését, így az üzleti tevékenységét sem, de az áramfelhasználás érdemi visszafogása végül mégiscsak valamekkora termeléscsökkentést követelhet. Ugyanakkor az iparvállalatok egy része pillanatnyilag egyébként is alapjáraton van.

Tart a vakáció

Nagyjából ugyanis egybeesik az az időszak, amikor a hazai nagy iparvállalatok a nyári szabadságokat kiadják, és az, amikor jelentősen csökkenteni kell az ország villamosenergia-felhasználását. A tervezett leállások a járműiparban a hagyományos autóipari és gépipari üzemi szünetekhez igazodnak. Ez július második felére, végére, illetve augusztus elejére, közepére esik.

Igaz, már azzal is sok borul egy-egy vállalatnál, ha a vállalat csak egy-két múlva akart volna a szabadságok miatt leállni, de azt, vagy egy számottevő termeléscsökkentést most előre kell hoznia. Az sem jobb, ha egy júliusi pihenő után éppen hétfőn indította volna újra a munkát. Ráadásul nem látható az alagút vége: az előttünk álló hetekben semmi jele érdemi csapadéknak, és a hőkupola egy hét múlva remélhető eloszlása is kánikulát hagy maga után.

Mégis valamelyest jó hír, hogy miután a kényszerű energiafelhasználás-csökkenés – amely termeléscsökkentéssel járhat – napjai kisebb-nagyobb részben átfednek az egyébként is tervezett leállásokkal, az ipari termelés kiesése nem lesz olyan nagy, mintha éppen csúcsra járatott vállalatoknak kellene befékezniük.

A tavalyi augusztus sem volt egy sikerhónap

A nyári leállások miatt 2025 augusztusában 7,3 százalékkal esett a magyar ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest, a júliusi hónaphoz viszonyítva pedig 2,3 százalékkal – írta akkor a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanap-hatástól megtisztítva az éves visszaesés csak 4,6 százalékos volt. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 7,4 százalékkal esett.

Az Audinak talán meg sem kottyan, de sokan újratervezhetnek

A győri Audinál megkezdődött a tervezett nyári leállás a Kisalföld szerint. Ebben az időszakban csökkentett létszámban és fogyasztás mellett termel a gyár, amely ezalatt az éves energiafogyasztásának csak töredékét használja.  

A Magyar Suzuki Zrt. augusztus 8-tól tervezi a nyári pihenőjét HVG-nek adott válasza szerint. A gyártási szünettel napi 10 megawattóra áramot takarít meg. A Suzukinak van naperőműve is (mint sok más hazai iparvállalatnak is). A Világgazdaság korábbi cikke azonban emlékeztet, hogy egy gyári naperőmű is csak akkor ad áramot, amikor országban egyébként sincs áramhiány, mert működik a többi naperőmű és a fosszilis alapú erőművek is. A társaság 24-én indítaná újra a termelést, de e tervét – ahogyan a többi nagyfogyasztóét is – esetleg át kell írnia.

Az Opel Szentgotthárd nyári szünetéről nincs friss információnk, de a gyár a korábbi évek adatai alapján már 2026 július második felében állhatott. Így talán éppen hétfőn indul, vagy szeretne újraindulni.  

A Mercedes ahol tudja, máris csökkenti az energiafelhasználását, az egyik gyárában pedig hétfőn amúgy is a jövő héten kezdődik a szokásos, háromhetes nyári leállás.  

A Rába öt cége közül négy augusztus 10-én kezdi a nyári leállást, és augusztus 23-i tartaná, egy pedig már július 20 óta áll, és éppen most indulna újra.

A Teva debreceni gyárában július második felében már megtörtént a nyári leállás, így ott most új helyzetet jelent az energiafelhasználás visszafogása. A gyárban a leállás alatt számos beruházást és fejlesztést valósítottak meg.

Az Egis Gyógyszergyár Zrt. 2026-ban nem hagyományos nyári leállást vagy szünetet tart, hanem az országos energiahelyzet miatt augusztus első három hetében mérsékeli egyik alaptevékenységét, a hatóanyaggyártást.

ad

További tartalom Önnek