Nyílt levélben fordult Kapitány István miniszterhez a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, ebben egy hét pontból álló javaslatcsomagot fogalmaznak meg a hazai ellátásbiztonság növelése és az importfüggőség csökkentése érdekében. Kijelentik:

A szövetség olyan intézkedéseket sürget, amelyek már rövid távon fokozzák Magyarország ellátásbiztonságát, mérséklik az áramimport-kitettséget, és támogatják a hazai megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználását – idézi a Portfolio. Azt is hangsúlyozzák, hogy az ellátásbiztonság ma már nem csupán gazdasági vagy környezetvédelmi kérdés, hanem kiemelkedő nemzetstratégiai feladat.

Ez amiatt vált kiemelkedően fontossá, mivel a mostani válsághelyzet is rámutat, hogy az ország továbbra is jelentős villamosenergia-importra szorul – habár az elmúlt években komoly eredményeket értünk el a napenergia hasznosításában: a beépített napelemes kapacitás már meghaladja a 8 gigawattot, ami éves szinten a hazai áramtermelés több mint negyedét teszi ki. Ezért előre mutatónak tartják, hogy a miniszterelnök javaslataiban is egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a téma.

Kapitány Istvántól pedig azt kérik, hogy

• tárcája engedélyezze a saját célra termelő erőművek hálózati betáplálását a műszakilag alkalmas csatlakozási pontokon, továbbá
• soron kívül vizsgálják felül a hálózati engedélyesek által zárolt körzeteket egy transzparens műszaki szempontrendszer alapján, míg
• az elosztóhálózati engedélyeseknél kiemelt eljárásban bírálják el a függőben lévő csatlakozási kérelmeket. Emellett
• mielőbb folytatódjon az idén tavasszal felfüggesztett Otthoni Energiatároló Program, illetve
• egyfázisú csatlakozás esetén legalább 5 kilowatt teljesítményig lehessen háztartási méretű kiserőművet létesíteni.

A napkollektor szövetség azt is jelezte, hogy évek óta támogatják az idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését, ami ösztönözné a fogyasztókat, hogy a nagy energiaigényű berendezéseiket – például az elektromos autókat, hőszivattyúkat vagy energiatárolókat – a kisebb rendszerterhelésű időszakokban üzemeltessék, tehermentesítve a hálózatot. A kötelező fázisbővítések és a mérőszekrény-átépítések költségeinek mérséklését is javasolják, és kérik, hogy a minisztérium tegye lehetővé a hálózati betáplálást az energiatárolóval rendelkező csatlakozási pontokon, legyen szó napelemes rendszerhez kapcsolt vagy önálló akkumulátoros tárolóról.

Áramkimaradás esetén a lakossági napelemes rendszerek biztonsági okból automatikusan leválnak a hálózatról, ezért a legtöbb háztartás, amelyekből körülbelül 350 ezer van Magyarországon, nem tudja hasznosítani a napelemek áramát – erről a G7 tájékoztat, amely elmagyarázza: a napelempanelekben keletkező áramot egy inverter alakítja át használható váltóárammá, és menedzseli annak útját. Napsütés esetén először a háztartás igényét direktben szolgálja ki a rendszer, amit szükség esetén a hálózatról egészít ki. Viszont a többletenergiát is „betáplálja” a közműhálózatba, ám ehhez szükséges a központi hálózat feszültség- és frekvenciajele is. Ha azonban ez a jel megszűnik, például áramszünetnél, az inverter leáll és a háztartást sem látja el, kivéve azok a rendszerek, amelyeknél speciális hibrid invertert, akkumulátort és úgynevezett fizikai szigetüzemi leválasztó berendezést is használnak. Ebből viszont nagyon kevés van, a klasszikus, leválasztóval nem kiegészített inverter ugyanakkor veszélyeztetheti a hiba elhárításán dolgozó szakemberek biztonságát.

Ezért, ha válsághelyzet áll elő, hiába süt a nap, a panelek automatikus termeléséből az érintett háztartások sem élveznek előnyt, nemhogy a rendszer.