GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 02. 6 percnyi olvasás
Az átdolgozott magyar helyreállítási terv nem kész bérlakásépítési programot tartalmaz, hanem a Magyar...
Bármilyen meglepő, de a lakhatási válság szempontjából elég nyomasztó, hogy
az uniós megállapodásból nem következik, hogy mikor, hol és hány lakás épülhet meg, ahogyan az sem, hogy a rendelkezésre álló összegből végül mekkora részt fordítanak erre a célra.
Ugyanis csak annyi lett meghatározva az átdolgozott magyar helyreállítási és rezilienciaépítési tervben, hogy a Magyar Fejlesztési Bank egyik programsora a megfizethető bérlakások és diákotthonok létrehozását szolgálhatja.
Sebestyén Géza közgazdász az Economxnak elmondta, az RRF szempontjából a beruházás ebben az esetben nem közvetlenül a lakások megépítését, hanem a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítését jelenti.
Az RRF szempontjából a beruházás itt azt jelenti, hogy a magyar állam tőkét ad az MFB-nek. Ha ez megtörténik, akkor az RRF szempontjából teljesül a 122. mérföldkő, akkor is, ha egyetlen bérlakás sem épült.
– fogalmazott az MCC műhelyvezetője.
A megemelt saját tőkéjére és egyéb forrásaira támaszkodva az MFB később finanszírozhatja lakások és diákotthonok fejlesztését, a konstrukció pontos formáját azonban csak később határozzák meg – hangsúlyozta a közgazdász.
A finanszírozás történhet kedvezményes vagy hosszú lejáratú hitellel, amelyből az MFB önkormányzati társaságot, egyetemet, nonprofit szervezetet vagy magánfejlesztőt finanszíroz. A bank tulajdonosi tőkével részesedést is szerezhet egy lakásfejlesztő projektcégben, de garanciát vagy kockázatmegosztást is vállalhat. Utóbbi esetben részben átvállalhatja a beruházást ténylegesen finanszírozó kereskedelmi bank vagy más piaci szereplő kockázatát. Emellett hitelből, állami vagy uniós támogatásból és magántőkéből összeállított vegyes finanszírozási konstrukció is létrejöhet.
A helyreállítási terv nem határozza meg, hogy hány bérlakás vagy diákotthoni férőhely létesülne, hol valósulnának meg a beruházások, mekkora lenne a projektek teljes költsége, illetve az MFB-nek juttatott tőkéből mennyi jutna erre a programsorra.
Sebestyén Géza ezért úgy látja,
jelenleg még nem beszélhetünk tényleges bérlakásprogramról.
Ehhez szerinte területi szükségletfelmérésre, meghatározott férőhelycélra, célcsoportra és jogosultsági rendszerre, továbbá beruházási és négyzetméterköltségekre lenne szükség.
Tisztázni kellene a telkek és az ingatlanok tulajdonosi struktúráját, össze kellene állítani az építési vagy felújítási portfóliót, továbbá meg kellene határozni a bérleti díjak kiszámításának szabályait, valamint az üzemeltetési, karbantartási és felújítási modellt. Mindezek mellett kiválasztási és közbeszerzési ütemtervre is szükség lenne – sorolta a közgazdász.
A helyreállítási tervben azonban egyelőre sem települési lista, sem lakásszám, sem projektenkénti költségvetés nem szerepel.
Az RRF nem hagyományos, előre folyósított uniós támogatás. Az Európai Bizottság a tagállam által vállalt mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének értékelése után engedélyezi a kapcsolódó kifizetéseket.
A pénz még nem érkezett meg. A forrás lehívhatóvá vált, de a folyósítás a mérföldkövek teljesítésétől függ majd
– húzta alá Sebestyén Géza.
A magyar állam az esetleges előfinanszírozással likviditási, kamat- és teljesítési kockázatot vállal. A bizottsági kifizetés előtti finanszírozás pénzügyi feszültséget okozhat a költségvetésben, hitelfelvétel esetén pedig annak kamatterhe már a magyar államot terheli.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság valamely előfinanszírozott tétel megtérítését elutasíthatja, ha azt nem tartja megfelelően indokoltnak. Ilyenkor a kiadás végül az államháztartási hiányban jelenhet meg.
Az átdolgozott terv 117–120. mérföldköve az MFB irányításának átalakításához, vezető szerveinek kinevezéséhez, meglévő hitelprogramjainak felülvizsgálatához, valamint az állami garanciák és kockázatmegosztási konstrukciók áttekintéséhez kapcsolódik.
Sebestyén Géza kiemelte:
Az új RRF-tőkéhez kapcsolódó programsor szabályszerű és teljes körű elindítása nem választható el az irányítási reformtól, illetve a többi mérföldkő teljesítésétől.
Amikor a magyar állam átutalja az összeget az MFB-nek, csökken a kincstári pénzállomány. Ha ezt nem fedezi már beérkezett uniós forrás, növekedhet az állampapír-kibocsátás vagy más finanszírozás iránti igény.
Egy »hiánysemleges« tőkeügylet is növelheti átmenetileg az államadósságot és a kamatkiadást
– emelte ki a közgazdász.
Az, hogy a tőkejuttatás végül növeli-e az államháztartási hiányt, attól függ, hogy az állam valós gazdasági értékkel bíró tulajdonosi részesedést szerez-e, és észszerűen várható-e a piaci elveknek megfelelő megtérülés.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, az MFB-nek átadott pénz pénzügyi eszköz vásárlásának minősülhet, így nem okoz hiányt. Ha azonban a kormány ténylegesen támogatást nyújt, vagy a befektetéstől nem várható gazdasági hozam, akkor a finanszírozás egy részét tőketranszferként könyvelhetik el, ami már növeli az államháztartási hiányt.
Az RRF-mérföldkő teljesítéséhez elegendő lehet a tőke MFB-hez történő átutalása és az új befektetési politika elfogadása. Emiatt az uniós program formális teljesítése nem jelenti automatikusan azt, hogy a bérlakások építése is megkezdődik.
Az RRF-jogi teljesítés és a lakások fizikai elkészülése között akár több év is eltelhet.
Sebestyén Géza szerint tehát a módosított helyreállítási terv végrehajtása és a lakások tényleges megépülése két külön folyamat. A pénzügyi és intézményi mérföldkövek teljesülhetnek úgy is, hogy közben egyetlen bérlakás sem készül el.
Egy esetleges nagyobb állami bérlakásprogram végrehajthatóságát az építőipari kapacitások is korlátozhatják. Sebestyén Géza szerint egy fokozatosan induló program valószínűleg nem okozna jelentősebb kapacitásproblémát, egy nagyobb volumenű, egyszerre meghirdetett beruházási hullám azonban már könnyen szűk keresztmetszetekbe ütközhet.
A KSH adatai szerint 2025 első felében mindössze 5129 új lakás készült el, miközben 12 830 lakás kapott építési engedélyt vagy egyszerű bejelentést. A közgazdász szerint ez arra utal, hogy a magyar építőipar már most is szűkös kapacitásokkal szembesül.
A legsúlyosabb hiány várhatóan a projektvezetőknél, a műszaki ellenőröknél, a villanyszerelőknél és az épületgépészeknél jelentkezhet. Emellett a megépülő bérházak későbbi üzemeltetéséhez szükséges szakmai kapacitás is korlátozó tényezővé válhat.
Évi 1-2 ezer lakásnál jóval többet nehezen tudok elképzelni anélkül, hogy ez ne okozna kapacitásproblémákat, vagy az egyéb építőipari tevékenységben fennakadásokat.
– magyarázta.
Sebestyén Géza hangsúlyozta, még ez a volumen is csak akkor képzelhető el, ha a beruházások földrajzilag nem koncentráltan, hanem több térség között megosztva valósulnak meg.
S bár az átdolgozott magyar helyreállítási terv nem konkrét lakásszámmal, helyszínekkel, költségvetéssel és végrehajtási ütemtervvel rendelkező beruházási programot hagyott jóvá, hanem az MFB feltőkésítésével megteremtette egy későbbi bérlakás- és diákotthon-fejlesztési program lehetőségét, de persze, ez nem feltételezi azt, hogy végül a Tisza-kormány nem kezd bele az ingatlanfejlesztésbe.
Bár az ukrajnai fegyvernyugvás geopolitikai érdek, gazdasági szempontból azonnali és drasztikus hatással lesz a magyar építőiparra. Hüse István, az Indotek Group ingatlanfejlesztési igazgatója az Economxnak még márciusban elmondta: ha a fegyvernyugvás után egy nemzetközileg finanszírozott helyreállítási program indul, az „azonnali és brutális nyomást fog helyezni” a hazai szektorra. A szakember kiemelte a munkaerőpiaci kockázatokat:
jelenleg becsléseink szerint 30-40 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik a hazai szektorban – ők egészen biztosan azonnal hazatérnének.
A munkaerő-elszívás mellett az építőanyag-ellátás is veszélybe kerülhet, ami súlyos árfelhajtó hatással járhat itthon. A háború előtt és részben még ma is jelentős mennyiségű fa, réz, valamint donbászi kohászatból származó vas és acél érkezett a hazai piacra.
Ha elindul az újjáépítés, ez az import teljesen el fog apadni. Egyszerűen nem lesz gazdasági rációja Magyarországra exportálni, ha helyben, alacsonyabb logisztikai költségek mellett, jóval magasabb áron lehet majd értékesíteni ezeket az anyagokat
– fogalmazott még a választások előtt az igazgató, hozzátéve, hogy mindez olyan hirtelen kínálati válságot okozhat a magyar alapanyagpiacon, amellyel nagyon nehéz lesz megküzdeni.
Napi