GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 02. 2 percnyi olvasás
Nyilvánosan vitatják Csath Magdolna közgazdász értelmezését az OECD friss Magyarország-jelentésében megjelent ajánlásokkal kapcsolatban, ami több ezer nyugdíj előtt álló munkavállaló számára tisztázhat egy fontos kérdést.
Csath Magdolna közgazdász tévesen értelmezi az OECD friss országjelentésének nyugdíjrendszerrel kapcsolatos ajánlásait: mivel a nyugdíjba vonulás szabályozása sokakat érintő témakör, fontosnak tartjuk tisztázni, pontosan mit javasol hazánknak a párizsi székhelyű világszervezet – állítja friss elemzésében a Portfólió.
Mint idézik, a közgazdász egy beszélgetőműsorban azt fejtette ki, hogy az OECD egyik javaslata szerint a nyugdíjkorhatárt meg kell emelni, és szerinte úgy fogalmaz az anyag, hogy „azt a várható élettartamhoz kell igazítani”. Ez pedig a szakember szerint azt jelenti, hogy
az „egyszeri nyugdíjas a javaslat szerint csak akkortól kapna nyugdíjat, amikor eléri a várható élettartamot”, azaz "haláláig dolgozzon".
Csath Magdolna szerint viszont, ha a várható élettartam közelébe emelik a nyugdíjkorhatárt, akkor "gyakorlatilag nem lesz nyugdíjas senki".
Ismert: a magyar nyugdíjkorhatár 2022 óta egységesen 65 év, nemtől függetlenül, amiről 2009-ben szavazott az Országgyűlés. Létezik emellett a legalább 40 évnyi jogosító idővel rendelkező nőknek szóló "Nők40" lehetőség.
A portál leszögezi: az OECD 2026-os országjelentése Magyarország esetében valóban problémaként fogalmazza meg, hogy az alapértelmezett nyugdíjkorhatár fix 65 év, és nincs kapcsolatban a várható élettartam változásaival. A szervezet ezért úgy véli, hazánknak is érdemes lenne átvennie azt a nemzetközileg egyre elterjedtebb megoldást, ami ezt is figyelembe veszi.
Ez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy a várható élettartam szintjéig emelik a korhatárt
– emelik ki, magyarázva, hogy mindössze arról van szó: a várható élettartam például egy évvel történő emelkedése esetén a nyugdíjkorhatárt is emelik egy évvel, vagy enyhébb esetben például 8 hónappal.
Az OECD rámutat: a Dánia, Észtország, Görögország, Olaszország vagy Szlovákia által alkalmazott "egy-egy" arányú megoldást politikailag nehezebb megvalósítani. Ezzel szemben a Finnországban, Hollandiában, Portugáliában vagy Svédországban alkalmazott "kétharmados" módszert (azaz 3 hónapnyi várhatóélettartam-növekedés esetén 2 hónap korhatáremelést) javasolják megfontolásra Magyarországnak.
Ehhez konkrét példaszámításokat is közölnek: az intézkedéssel
2045-ben 67 év, 2070-ben pedig 69 év lenne a magyar nyugdíjkorhatár, miközben az emberek által nyugdíjban töltött idő is hosszabbodhatna.
A 147 oldalas javaslatcsomagban a világszövetség olyan, már korábban is közölt ajánlásokat is megfogalmaz, mint a 13. és 14. havi nyugdíj besapkázása, a Nők40 újragondolása vagy a nyugdíj-megtakarítási pillérek célzott megerősítése vagy akár a nyugdíjak adómentességének felülvizsgálata.
Napi