portfolio Gazdaság

A last minute kereslet még lökést adhat a stagnáló balatoni szezonnak

Szerző: portfolio 2026. 08. 02. 4 percnyi olvasás


A last minute kereslet még lökést adhat a stagnáló balatoni szezonnak

Nem is a forgalom nagysága, hanem annak eloszlása most a kihívás a balatoni vendéglátás számára. A nagyobb szállodákat idén jobban keresik a turisták, visszaesés inkább a kisebb szálláshelyeken érzékelhető, nyilatkozták piaci szereplők a Portfolio-nak. A szezon alakulását az erős forint mellett a last minute foglalások is jelentősen befolyásolhatják.


Tavalyhoz képest az idén stagnálás jellemzi a Balatont, az összforgalom májusban-júniusban ugyanakkorra volt a tó körül

– nyilatkozta a Portfolio-nak a VisitBalaton365.hu Kft. ügyvezetője. Princzinger Péter szerint a nagy különbséget most az jelenti, hogy

a kisebb szálláshelyeknél valóban van 10-15%-os visszaesés, míg a jobb minőségű szálláshelyek ugyanannyi vagy akár pár százalékkal nagyobb árbevételt tudnak elérni.

Princzinger Péter kiemelte: a Balaton, illetve Hévíz és Zalakaros környékén a nagyobb hotelek most elszipkázzák a vendégeket a jobb árazásukkal a kisebb szálláshelyek elől. „Ez persze a hoteleknek jó, de az összforgalom szempontjából nem annyira szerencsés, mert a szolgáltatásokat így a vendégek a hotelek éttermeiben, bárjaiban, masszázshelyein veszik igénybe, és kevésbé keresik fel a települések más szolgáltatóit. Ez helyben a forgalom eloszlásában okoz problémákat”.

Augusztus 20. most segíthet

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára, Sárvári-Deák Zsófia a Portfolio megkeresésére elmondta: a tagszállodáiktól érkező visszajelzések alapján

a júniusi szállodai forgalom összességében inkább stagnált, illetve egyes helyeken kisebb visszaesést mutatott az előző évhez képest,

ugyanakkor jelentős eltérések lehetnek az egyes szállodák teljesítménye között.

A szövetség főtitkára szerint a júliusi vendégforgalom várhatóan kismértékben a tavalyi szint felett lesz. Az augusztussal kapcsolatban pedig valamivel kedvezőbbek a várakozások, miután az augusztus 20-i ünnep idén hosszú hétvégét eredményez, míg tavaly ilyen naptárhatás nem segítette a forgalmat.

A nyári szezon végleges megítélésével ugyanakkor érdemes megvárni az augusztus végét is, hiszen a Balatonnál továbbra is jelentős a last minute kereslet szerepe

– mondta Sárvári-Deák Zsófia.

Mit mutatnak a KSH számai?
Júniusban a balatoni turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken a belföldi vendégek száma 1,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakához képest, míg a külföldi vendégek száma 1,7%-kal csökkent – derül ki a KSH szerdán közölt adataiból.

Az erős forint hatása

A forintárfolyam hatásaival kapcsolatban Princzinger Péter elmondta:

az erős hazai deviza komoly versenytársa a magyar hoteleknek, mert sok ember úgy döntött, hogy inkább a tengerpartra megy nyaralni.

„Ettől függetlenül várjuk meg, hogy milyen lesz a július és augusztus. Szeptemberben érdemes majd ebből következtetést levonni” – tette hozzá.

A szállodai szövetség főtitkára ezzel kapcsolatban elmondta: a tartósan 350–360 forint körüli euróárfolyam hatása természetesen megjelenhet a magyar vendégek utazási döntéseiben, ugyanakkor önmagában ebből szerinte nem lehet arra következtetni, hogy a Balaton helyett tömegesen választanák a külföldi tengerpartokat.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége a Pannon Egyetem közreműködésével készíttetett egy összehasonlító tanulmányt, amely kimondottan a balatoni és a horvát tengerparti szállodák árszínvonalát vizsgálta. „Az elemzés szerint a vizsgált horvát tengerparti hotelek árai lényegesen magasabbak voltak a balatoni szállodákénál, és ezt a különbséget még a forint erősödése sem tudta teljes mértékben kompenzálni” – mondta Sárvári-Deák Zsófia.

A szállodai szövetség főtitkára úgy véli: az erős forint inkább a külföldi turisták esetében jelent gondot. „A jelenlegi árfolyam rendkívül kedvezőtlen hatással van azon szállodák jövedelmezőségére, amelyekben magas a külföldi vendégek aránya. Az euróban realizált bevételek forintra átszámítva jóval kevesebbet érnek most, miközben a működési költségek jelentős része továbbra is forintban merül fel. Ezekben az egységekben országos szinten drámai visszaesés látható a profit tekintetében.”

Hőség

A hőhullámok kérdésében Princzinger Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a június eleji 42 fokos hőség nem tett jót a Balatonnak, mert az emberek többsége inkább otthon maradt a légkondicionált lakásban, és nem ment a vízpartra, és kevesen keresték fel az éttermeket is az elviselhetetlen forróság miatt.

A szállodai forgalomra azonban az extrém hőséggel terhelt időszak általánosságban nem gyakorolt jelentős hatást. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára szerint a szállodai vezetők továbbra is azt tapasztalják, hogy a nyári időszakban, különösen a vízparti desztinációk esetében, a meleg idő alapvetően továbbra is támogathatja az utazási kedvet. „Természetesen a tartós, extrém hőség egyes vendégcsoportoknál visszatartó tényező lehet, ugyanakkor nem tapasztaltunk olyan általános tendenciát, amely alapján a 40 fok körüli hőmérséklet önmagában jelentős foglaláscsökkenést okozott volna” – mondta Sárvári-Deák Zsófia.

Még nem volt egyeztetés az új kormánnyal
A turisztikai szereplők és érdekképviseleteik még nem tudtak egyeztetni az új kormánnyal. Várják az új kormányzati struktúra teljes felállását, valamint a turizmusért felelős helyettes államtitkár kinevezését.

A Velencei-tónál viszonylag kevés szálloda működik, ezért az sem állítható, hogy az alacsony vízállás okozta ottani problémákból a balatoni szállásadók tudnának profitálni. Elképzelhető egyéni szinten, hogy valaki emiatt inkább a Balaton mellett dönt, de ennek nincs olyan volumene, amely a teljes balatoni szállodai piac forgalmát számottevően befolyásolná.

Szúnyoghelyzet

Július közepén a meteorológiai radarok képernyőjén is láthatóvá vált a balatoni árvaszúnyogok tömeges rajzása. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója elmondta, hogy a jelenség hátterében a nyár eleji kánikula áll, ugyanis a túlzottan felmelegedett tóvíz átmenetileg megakasztotta a rovarok fejlődését, majd a lehűlést követően egyszerre, hatalmas tömegben repültek ki a víz felett – írja az agrarszektor.hu az Infostart beszámolója alapján.

Vasas Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy az emberre teljesen veszélytelen, nem csípő árvaszúnyogok meglehetősen gyengén repülnek, ezért az enyhe északi vagy északnyugati szél a rovarok jelentős részét a tó déli partja felé sodorja. Ez magyarázza, hogy míg az északi parton élők sokszor alig észlelnek valamit a jelenségből, addig Siófokon, Zamárdiban és más déli parti településeken látványos tömegben lepik el a környéket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

ad

További tartalom Önnek