Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni 2026 eddigi tőkepiaci történéseit, azt mondhatnánk: szinte minden adott volt egy komolyabb visszaeséshez, a befektetők mégis újra és újra visszatértek a kockázatos eszközökhöz. A piacokat egyszerre mozgatta a geopolitikai feszültség, az infláció újbóli felerősödésének veszélye, a tartósan magas kamatkörnyezet és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási hullám.

Az év meghatározó sokkja az iráni háború. A Hormuzi-szoros forgalmának akadozása és a közel-keleti energetikai infrastruktúrát érő támadások miatt az olajár márciusban rövid időre hordónként 120 dollárig ugrott, a globális részvénypiacok kapitalizációja pedig ezzel párhuzamosan mintegy 9 ezer milliárd dollárral csökkent. Az energiadrágulás gyorsan átírta a kamatvárakozásokat is, a befektetők kevesebb monetáris lazítással, tartósabb inflációval, egyre többen pedig stagflációs kockázattal kezdtek számolni. A szállítási útvonalak normalizálódásáról és a feszültség enyhüléséről szóló hírek ugyanakkor rendre gyors felpattanásokat váltottak ki.

A részvénypiacokat ezzel párhuzamosan az AI-beruházási hullám tartotta mozgásban. Az adatközpont-építések és a chipek iránti kereslet tovább javította a technológiai szektor növekedési kilátásait, a rali súlypontja azonban részben Ázsiába helyeződött át. Miközben a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok már nem emelkedtek olyan egyöntetűen, a félvezetőgyártásban meghatározó dél-koreai és tajvani cégek árfolyama kilőtt. Az év előrehaladtával ugyanakkor egyre fontosabbá vált a megtérülés kérdése, és a befektetők már nemcsak a beruházások nagyságát figyelték, hanem azt is, hogy azok mikor jelennek meg érdemi bevétel- és profitnövekedésben, illetve mekkora terhet rónak a szabad cash flow-ra.