Országos múzeumbiztonsági programot hirdetett Catherine Pégard francia kulturális miniszter, miután az elmúlt hónapokban több nagy értékű műkincsrablás is megrázta Franciaországot. A The Art Newspaper beszámolója szerint a tárcavezető hétfőn ismertette a 33 pontból álló „nemzeti biztonsági tervet”, amelynek célja a múzeumok, műemlékek és templomok védelmének megerősítése.

Minden lehetséges eszközzel meg kell védenünk a kincseinket. Egyetlen hely sincs biztonságban: a legkisebb templomtól a legnagyobb múzeumig senkit sem kímélnek

 – fogalmazott Pégard.

Egy gyanúsítottat őrizetbe vettek

A bejelentés közvetlen előzménye a burgundiai Musée du Pays Châtillonnais-ban történt, egész Franciaországot megrázó műkincsrablás volt. Mint azt korábban megírtuk , július 23-án két férfi a nyitvatartási időben, a látogatók szeme láttára betörte az egyik vitrin üvegét, és elrabolta a vixi hercegnő csaknem 2500 éves, közel fél kilogrammos tömör arany nyakperecét. A Kr. e. 500 körül élt kelta hercegnő sírjából előkerült ékszer a francia régészet egyik legjelentősebb leletének számít.

A múzeumot korábban már kétszer is megpróbálták kifosztani: előbb tavaly novemberben, majd idén július közepén is éjszakai betörési kísérlet történt, amiket a riasztórendszer hiúsított meg. A tettesek végül nappal, a látogatók jelenlétében hajtották végre a rablást.

A mostani eset nem elszigetelt incidens. Az elmúlt hónapokban az elzászi Lalique Múzeumban és a közép-franciaországi Musée du Hiéronban is értékes műtárgyakat loptak el, tavaly szeptemberben pedig a limoges-i Adrien Dubouché Nemzeti Múzeumból három, összesen 6–9 millió euróra becsült kínai kerámia tűnt el. Ugyancsak tavaly ősszel a párizsi Természettudományi Múzeumból mintegy 700 ezer euró értékű termésarany- és kvarcpéldányokat vittek el, míg októberben a Louvre-ból a francia koronázási ékszereket rabolták el.

A kulturális minisztérium adatai szerint a 2025 októberében történt Louvre-rablás óta több mint 3100 múzeumot, műemléket és templomot minősítettek fokozottan veszélyeztetett helyszínnek.

A francia kormány ezért a következő három évben 30 millió eurót (mintegy 12 milliárd forintot) fordít a helyi múzeumok biztonsági fejlesztéseire.

A francia kormány egyelőre nem közölte, hány intézmény részesülhet a három évre szánt, 30 millió eurós biztonsági alapból, és a keretet sem kizárólag múzeumokra fordítják. Ha azonban a támogatást elméletben egyenlő arányban osztanák szét a több mint 3100 veszélyeztetett kulturális helyszín között, intézményenként alig 4 millió forintnak megfelelő összeg jutna.

A program részeként fejlesztik az épületek védelmét, korszerűsítik a technikai rendszereket, valamint nagyobb hangsúlyt kap a múzeumi dolgozók képzése is.

Másolatok helyett eredetiket

Pégard ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „nincs nulla kockázat”. Példaként említette, hogy a châtilloni múzeum az elmúlt két évben 150 ezer eurót (mintegy 60 millió forintot) költött kamerák telepítésére, a bejáratok megerősítésére és egyéb biztonsági beruházásokra, a rablást ennek ellenére sem sikerült megakadályozni. A korábbi éjszakai próbálkozások után a tolvajok stratégiát váltottak, és nappal csaptak le.

A vixi hercegnő nyakperecének eltűnése szakmai vitát is elindított. Dominique Garcia, a Francia Nemzeti Preventív Régészeti Kutatóintézet elnöke szerint a legértékesebb arany- és ezüsttárgyakat inkább páncélszekrényekben kellene őrizni, a kiállításokon pedig hiteles másolatokat bemutatni, mivel azok „egyre jobb minőségűek”. 

A kulturális miniszter azonban nem ért egyet ezzel a megoldással.

Súlyos hiba lenne másolatokkal helyettesíteni mesterműveinket, amelyeket be kell mutatnunk a közönségnek. Minden megoldást az adott helyi körülményekhez kell igazítani.

A program az infrastruktúra fejlesztésétől és a kamerarendszerek korszerűsítésétől a múzeumi dolgozók képzéséig 33 intézkedést tartalmaz. A francia kormány célja, hogy a műkincsek védelme minden kulturális intézmény működésének első számú prioritásává váljon.