Magyarország arra készül, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb szélenergia-bővítésévé váljon. A kormány bejelentette, hogy a hazai szélerőművek kapacitását a jelenlegi 330 MW-ról 2030-ra 3000 és 4000 MW közé kívánják növelni, ami drámai politikai váltást jelent, miután közel 15 éve gyakorlatilag nem építettek új szélerőműparkokat.

Az ambiciózus programot Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter vázolta fel, aki a megújuló energiaforrások összetételének átalakítását tűzte ki célul azáltal, hogy az ország gyorsan bővülő napenergia-ágazata mellett a szél sokkal jelentősebb szerepet tölt be.

Több ezer megawatt értékű új pályázatok

A Telex beszámolója szerint a stratégia első lépéseként az állam 2026. augusztus 31-ig pályázatot ír ki 700 MW új hálózati csatlakozási kapacitásra. Siker esetén ezt követik az éves pályázatok, amelyek további 1000 MW csatlakozási kapacitást ajánlanak fel a következő években.

A korábbi megújulóenergia-konstrukcióktól eltérően azonban a fejlesztők nem kapnak közvetlen állami támogatást. Ehelyett a nyertes pályázók biztosítják a jogot arra, hogy projektjeiket Magyarország villamosenergia-hálózatára csatlakoztassák, miközben piaci feltételek mellett maguk finanszírozzák a szélerőműveket.

A kormány azt reméli, hogy ezzel a megközelítéssel elkerülhető a spekulatív beruházási fellendülés, amely a magyarországi napenergia-szektor korai terjeszkedését kísérte, ahol a befektetők egy része elsősorban értékesítésre, nem pedig megújuló energia projektekre szerzett engedélyt.

Uniós támogatás Magyarország villamosenergia-hálózatának korszerűsítésére

A bővítés nagymértékben függ a magyarországi villamosenergia-hálózat korszerűsítésétől. A kormány tervei szerint az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből akár 1,5 milliárd eurót is lehetne energetikai infrastruktúrába fektetni.

Mintegy 50 milliárd forintból finanszíroznák az intelligens fogyasztásmérők kiépítését, míg mintegy 480 milliárd forintot fordítanának az ország nagyfeszültségű átviteli hálózatának megerősítésére.

Iparági szakértők szerint ezek a korszerűsítések elengedhetetlenek, mivel az évek óta tartó alulberuházás miatt Magyarország hálózata nem képes nagy mennyiségű megújuló villamos energia befogadására. A hálózat elkészülte után évente körülbelül 1000 MW új megújuló kapacitást tud támogatni.

A szél kiegészíti Magyarország virágzó napenergia szektorát

Magyarországon már mintegy 8600 MW beépített napelemes kapacitással rendelkezik, így a napenergia messze az ország meghatározó megújuló energiaforrása.

A szakértők azonban egyre inkább azzal érvelnek, hogy a rendszer kiegyensúlyozatlanná vált. A napelemek főként napsütéses nappali órákban termelnek áramot, ami gyakran túlkínálatot okoz, és jelentősen csökkenti az áramárakat. Ezzel szemben a szélturbinák általában több áramot termelnek esténként, téli hónapokban és felhős időben, segítve a megújuló termelés ingadozásainak kisimítását.

A korszerű szélturbinák is jelentősen hatékonyabbá válnak, miután a kormány a közelmúltban 130 méterről 199 méterre emelte a legnagyobb megengedett turbinamagasságot.

Bár Magyarországon kedvezőtlenebbek a szélviszonyok, mint az észak-európai tengeri régiókban, az új turbinák még így is 25% feletti kapacitást érhetnek el, jelentősen felülmúlva a szoláris berendezéseket, amelyek átlagosan nagyjából 15%.

A kihívások továbbra is fennállnak az erős befektetői érdeklődés ellenére

A bejelentés jelentős érdeklődést váltott ki a magyarországi energiaszektorban, a hírek szerint számos hazai és nemzetközi cég fontolgat több száz megawatt értékű projektet. Ennek ellenére jelentős kihívások maradnak.

Magyarországon 2010 óta gyakorlatilag befagyasztották a szélerőmű-fejlesztést, ami azt jelenti, hogy a fejlesztőknek egy elavult szabályozási környezetben kell eligazodniuk a környezetvédelmi engedélyek, légiközlekedési engedélyek és katonai engedélyek megszerzése mellett.

A madárvédelmi csoportok arra is sürgették a kormányt, hogy biztosítsa, hogy a vadon élő állatok védelme továbbra is központi szerepet töltsön be a jövőbeli tervezésben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már benyújtott egy konfliktustérképet, amely meghatározza azokat a területeket, ahol a szélturbinák a legkisebb kockázatot jelentenék a madárállományra.

A fejlesztők kereskedelmi kihívásokkal is szembesülnek. A nagyszabású szélenergia-projektek finanszírozása továbbra is nehéz, mert a villamosenergia-piacok egyre ingatagabbak, így a hosszú távú bevételi előrejelzések kevésbé kiszámíthatók a bankok és a befektetők számára.

Ha lemaradt: a Fidesz arra buzdítja Magyar Péter miniszterelnököt, hogy tegyen lépéseket az üzemanyagárak emelkedése miatt

Új korszak a magyar megújulóknak?

Az akadályok ellenére sok iparági szereplő úgy gondolja, hogy Magyarország megújuló energia szektora új szakaszba lép. Ahelyett, hogy szinte kizárólag a napenergiára hagyatkozna, a kormány egy diverzifikáltabb energiarendszerre törekszik, ahol a szél, a napenergia és az akkumulátorok tárolása együttműködik a hálózat stabilitásának javítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése érdekében.

Továbbra is bizonytalan, hogy a 3000-4000 MW-os cél teljes mértékben elérhető-e 2030-ra. Sok szakértő úgy véli, hogy ennek a számnak az elérése az épülő projektek tekintetében reális, még akkor is, ha addigra nem csatlakozik a teljes kapacitás a hálózathoz.

A program sikere esetén a megújulóenergia-fejlesztés kezdete óta a legnagyobb bővülését élheti meg a magyar szélipar, amely véget vethet a több mint egy évtizedes stagnálásnak, és alapvetően átalakítja az ország villamosenergia-piacát.

mi lesz ezután? Az Egyesült Államok akár 100 százalékos vámmal is sújthatja Magyarországot az orosz olaj- és gázimportra