A mesterséges intelligencia néhány év alatt a technológiai világ egyik legmeghatározóbb témájából a mindennapok részévé vált. Ma már nemcsak az irodai munkát, a marketinget vagy az ügyfélszolgálatot alakítja át, hanem egyre több kreatív iparág működésére is hatással van. De vajon milyen szerepet kap ezekben az AI? Eszközként segíti az embereket, vagy idővel át is veszi bizonyos feladataikat? Ez különösen izgalmas dilemmát jelent a zeneiparban és a fesztiválszervezésben, ahol az élmények, az érzelmek és az emberi kapcsolódások jelentik a legnagyobb értéket.

Nem véletlen, hogy az idei AI Summit Budapest programjában is helyet kap ez a téma. Az Indamedia szeptember 7-8-án rendezi meg Közép-Európa legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáját a Városligetben, ahol a Néprajzi Múzeum színpadán szeptember 8-án Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója és Lobenwein Norbert beszélget majd az AI, a zene és az élő koncertek kapcsolatáról és jövőjéről.

De vajon milyen pontokon találkozik a mesterséges intelligencia és a fesztiválszervezés? Elképzelhető, hogy egyszer AI-előadók lépnek fel a nagyszínpadokon? És hogyan viszonyul mindehhez az a fiatal közönség, amelynek a fesztiválok elsősorban szólnak? Ezekről beszélgettünk Gerendai Károllyal.

A fesztiválok esetében is jól alkalmazható lehet, de...

A Sziget Fesztivál alapító-tulajdonosa szerint az vitathatatlan, hogy a mesterséges intelligencia ma már gyakorlatilag minden iparágban képes megkönnyíteni a mindennapi munkát, így természetesen a rendezvényszervezésben és a vendéglátásban is lehet haszna. Persze nem minden területen, azonban az AI különösen hasznos lehet a piackutatásban, az információgyűjtésben és a döntések előkészítésében, ugyanis „segítségével gyorsabban felmérhető, kiknek szól egy adott rendezvény, hogyan lehet elérni ezt a célközönséget, mit gondolnak az emberek egy fesztiválról vagy egy fellépőről, illetve milyen trendek alakítják a piacot”.

Gerendai Károly ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szerinte az igazán fontos kérdés nem is az, mire képes az AI, hanem az, hogy meddig szabad rá hagyatkozni. Úgy véli, egy fesztivál szervezése alapvetően kreativitást igénylő feladat, ahol az egyediség és az érzelmi kötődés jelenti a legfontosabb értéket, éppen ezért ma az a legnagyobb kihívás, hogy olyan élményeket hozzanak létre, amelyek valóban különlegesek és megismételhetetlenek.

Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia hasznos segítség lehet, hiszen megmutathatja, hogy mások mit csinálnak már, milyen hasonló ötletek jelentek meg a világban, mely szolgáltatások vagy programok számítanak újnak, illetve mire mutatkozik komoly kereslet. Arra azonban már jóval nehezebb választ adnia, hogy mi az, ami még nem létezik. Éppen ez az AI egyik természetes korlátja, hiszen a mesterséges intelligencia abból dolgozik, amit már megtanult, vagyis abból, ami valamilyen formában már létezik

– vélekedett. 

Ellenszenv a fiatal felnőttek részéről

Ugyanakkor szerinte az AI Summiton érdemes egy másik fontos témáról is beszélni, arról, hogyan viszonyul egyáltalán a fiatal felnőtt generáció magához a mesterséges intelligenciához. Tapasztalatai alapján ugyanis egyre erősebb az AI-jal szembeni tudatos ellenérzés azok körében, akik egy Szigethez hasonló fesztivál elsődleges közönségét jelentik.

Még rá kell jönnünk arra, hogy a fesztiválok kapcsán mennyire kell, illetve mennyire szabad nekünk meglovagolni a mesterséges intelligenciát, és annak egyre szélesedő lehetőségeit. Ugyanis ez a technológia bármennyire is kecsegtet előnyökkel, közben a látogatóink mégsem szabad azt érezzék, hogy amiatt elszemélytelenedik a rendezvény, ha a mesterséges intelligencia szolgálja ki őket. Ráadásul a fiatal felnőttek körében azt látom, hogy van egy nagyon erős AI-t elutasító tudatosság. Például a reklámoknál és különösen a reklámfilmeknél, ha az AI-val készült, azonnal felhördülnek

– magyarázta Gerendai. 

A Sziget esetében ezt különösen érdekes kihívásnak tartja. Szerinte a fesztiválról sokaknak elsőként egy professzionális, nagy volumenű rendezvény jut eszébe, miközben ma éppen azon dolgoznak, hogyan lehet ezt a képet valamelyest emberközelibbé tenni. „Olyan szerethető, olykor akár szándékosan kissé esetlen elemeket keresünk, amelyek érzelmileg közelebb hozzák a fesztivált az emberekhez, és lebontják azt az érzést, hogy ez kizárólag a nagy és profi, de közben rideg, érzelemtől mentes produkciókról szól”.

Úgy véli, fontos megérteni, hogy az AI milyen érzelmi reakciókat vált ki az emberekből, akár pozitív, akár negatív értelemben. A Szigetnél ezért most tudatosan vizsgálják, hogyan lehet ismét erősíteni a fesztivál szerethetőségét, miközben azt is felmérik, mely területeken segítheti a munkát a mesterséges intelligencia, és mely pontokon kell különösen óvatosnak lenni vele. Gerendai hangsúlyozta, hogy amíg az AI arra szolgál, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen információkhoz jutni, addig kifejezetten hasznos eszköznek tartja. A kérdés szerinte viszont továbbra is az, hogy hol húzódik az a határ, amelyen túl már nem szabad teljes mértékben a mesterséges intelligenciára hagyatkozva meghozni a döntéseket.

A technológiával a zsebünkben is éhezünk az élményekre

A fesztiválokra azonban az emberek továbbra is az élmények és a személyes kapcsolódások miatt mennek elsősorban. Gerendai Károly a mesterséges intelligencia kapcsán felidézte, hogy korábban meg volt győződve arról is, hogy az okostelefonok, a közösségi média és a digitális világ túlzott térnyerése idővel majd nagyobb igényt teremt az offline élmények iránt is, tapasztalatai szerint azonban pont nem ez történt. Sokkal inkább azt látja, hogy a két világ a rendezvényeken összefonódik, tehát az emberek ugyan elmennek egy fesztiválra offline közösségi élményeket keresni, közben azonban végig velük marad a telefon, a chatelés, az alkalmazások használata és az online jelenlét.

Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy egyre több olyan kezdeményezést lát, ahol tudatosan megpróbálják kizárni a rendezvényekről a mobiltelefonokat. Az ő esetükben viszont ezt még túl veszélyes próbálkozásnak tartja, mert akkor viszont nem tudnák megörökíteni és megosztani az átélt élményeiket a vendégeik, miközben ma ez a leghatékonyabb indirekt reklám eszközük.

Arra a kérdésre azonban már jóval kritikusabban válaszolt, amikor felmerült, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy egyszer az AI által létrehozott dalok és azok előadói lépjenek fel a Szigeten – különösen annak fényében, hogy már ma is vannak rendkívül népszerű, mesterséges intelligencia által létrehozott zenék és előadók a streamingplatformokon. 

„Remélem, hogy nálunk nem lesz ilyen, de nyilván ezeknek is lesz majd egy más típusú helye, mert biztos lát majd valaki benne fantáziát. A mi fesztiválunknak viszont arról kell szólnia, hogy valamilyen módon hús-vér emberek kapcsolódjanak személyesen, más emberek által létrehozott és előadott produkciók kapcsán. Már akkor is egy picit rosszul voltam, amikor DJ-ket kellett a nagyszínpadra tenni a zenekarok helyett, egyszerűen azért, mert erre volt közönségigény. Mégis valahogy azt éreztem, hogy ezzel picit leértékeljük az élőzenét. Nem szeretnék playback produkciókat látni a színpadokon, így nem örülnék annak se, hogyha valaki csak egy play gombot nyomna be és lejátszanák az AI által generált zenéit. Nehezebb valamihez érzelmileg úgy kapcsolódni, ha nincs ott mögötte az ember, a sztorija, a személyisége. Mert hiába programozza be valaki otthon az AI-nak, hogy mit szeretne sok ember hallani, ha a színpadról nem árad majd az élő zenészek energiája, akkor az nem olyan lesz” – hangsúlyozta. 

Gerendai ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy létezik egy köztes út. Példaként említette, hogy az idei Sziget nulladik napján Janklovics Péter egy különleges afterpartival készül, amelyben az AI is fontos szerepet kap. Elmondása szerint a humorista ugyanis egy olyan produkciót talált ki, amelyben maga is Dj-vé válik: a mesterséges intelligencia segítségével készített vizuális elemeket és különféle tartalmakat felvonultatva, egyfajta gag-ként. „Pontosan ez az a megközelítés, amelynek akár helye lehet a fesztiválokon is. Amikor az AI nem kiváltja az emberi alkotást és kreativitást, hanem egy emberi ötletet erősít fel. Ha egy élő színpadi produkcióhoz olyan monumentális látványvetítés készül, amit az AI segítségével hoznak létre, az akár nagyban segítheti is egy-egy előadó sikerét” – vélekedett a Sziget-alapító, aki sokkal hitelesebbnek tartja azt, amikor a mesterséges intelligencia mögött vagy mellett ott marad az emberi teljesítmény is, mint amikor valaki egyszerűen megír egy promptot, majd feltölti az így elkészült zenét valamelyik platformra.

Két nap, amikor a mesterséges intelligencia kerül a figyelem középpontjába – nemzetközi szakértők, kutatók és iparági vezetők gondolatai találkoznak az AI Summit Budapest 2026-on. Jegyvásárlás és részletek: aisummit.hu.

(Borítókép: Gerendai Károly 2026. május 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)