A Transparency International (TI) kiperelte és megvizsgálta a Baross Gábor Tőkeprogram háttérdokumentumait. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az MFB Invest mintegy 388 milliárd forintnyi tőkebefektetést vállalt 11 tőkealapban, ebből a TI öt magántőkealap (Andezit Magántőkealap, Trustify Impact I. Magántőkealap, CLM Future Magántőkealap, MBH Magántőkealap, és XANGA RED Magántőkealap döntéselőkészítő dokumentumait vizsgálta meg, és feltárta, hogy kik ezek a haszonhúzók

A TI szerint a tőkebefektetések során nem volt megfelelő a kockázatkezelés, súlyos összeférhetetlenségek, kétes megtérülési tesztek és üzleti tervek merültek fel azokban a programokban, ahol az állam adta a tőke többségét, de a magánpartnernél volt az irányítás.

Mivel a TI szerint 281 milliárd forintnyi állami forrás, sorsa nyomon követhetetlen, a TI Magyarország feljelentést tesz és számvevőszéki vizsgálatot kezdeményez. A rendszerszintű problémák részletesen is elolvashatók a TI jelentésében, de nézzük a konkrét ügyeket. Mint a TI írja

• A CLM Future Magántőkealap esetében az alapkezelő és társbefektető azonos érdekkörben állt: a létrehozáskor Jellinek Dániel, az alapkezelő változását követően pedig a svájci székhelyű Largus Holding AG tulajdonában volt.
• Az MBH Magántőkealap társbefektetője mögött Mészáros Lőrinc érdekeltségei azonosíthatók, miközben a korábbi miniszterelnök gyermekkori barátjának érdekeltségei eladóként és társbefektetőként is megjelennek a magántőkealap által befektetésben részesített céltáraságokban, például az Aqua Lorenzo ásványvízcégben.
• A Trustify Impact I. Magántőkealap alapkezelője és tárbefektetője mögött szintén azonos személy áll: a Nagy Szilárd (Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter testvérének) érdekköréhez kötött Fenyvesi Péter.
• Az Andezit Magántőkealap alapkezelője pedig Tiborcz István tulajdoni körébe tartozik, miközben a társbefektető az Alteo Nyrt., melyben az alapkezelő egy másik magántőkealapja, a Főnix Magántőkealap rendelkezik érdekeltséggel.
• A Xanga RED Magántőkealap esetében az alapkezelő (Herdon-csoport) és a társbefektető (XID Zrt.) közötti összefonódást az előterjesztés rögzíti, kizáró feltételként nem kezeli.

A kockázatkezelés, az átlátható pályáztatás és az összeférhetetlenség kizárása azért lényeges, mert ezek nélkül utólag nem rekonstruálható, hogy a közpénz valóban a legjobb, legmegalapozottabb döntés mentén került-e magánkézbe. Az alaptörvény kifejezetten előírja, hogy a nemzeti vagyont az átláthatóság és az elszámoltathatóság elve szerint kell kezelni, és azt a követelményt támasztja, hogy nemzeti vagyon hasznosítására csak átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezettel köthető szerződés.

A TI Magyarország álláspontja szerint a feltárt mintázatok együttesen megalapozzák a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezelésével megbízott MFB és MFB Invest a gondos vagyonkezelés kötelezettségeit megszegve okozhatott vagyoni hátrányt – amelynek pontos mértéke a hosszú, többnyire tizenöt éves futamidők miatt jellemzően csak az alapok zárásakor lesz megállapítható.

Mindezek alapján a TI Magyarország az ügyben számvevőszéki vizsgálatot kezdeményezett, és büntetőfeljelentést is tett. Egyúttal javaslatot fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az Állami Számvevőszéknek, illetve a nyomozó hatóságnak mely további, a TI Magyarország számára jelenleg nem hozzáférhető dokumentumokat érdemes megvizsgálnia ahhoz, hogy a több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa végre teljeskörűen átlátható legyen.

A TI Magyarország elemzése, valamint a Legfőbb Ügyészségnél tett felejelentése, és az Állami Számvevőszékhez eljuttatott közérdekű bejelentése a szervezet honlapján érhető el.