• Hirosima-öböl homokjában eddig ismeretlen anyagot, ún. hirosimaitákat fedeztek fel
• Ezek a gömb alakú részecskék az 1945-ös atombomba-robbanáskor keletkeztek
• Bennük egyedi, extrém körülmények között született fémötvözeteket azonosítottak

Ezek az apró, gömb alakú törmelékdarabok a robbanás által elpárologtatott építőanyagok, fémek, talaj, üveg és víz kondenzációjából alakultak ki, majd a légkörből visszahullva a környező tájra kerültek. A kutatók most olyan új ötvözeteket azonosítottak ezekben a részecskékben, amelyek a robbanás extrém körülményei között jöttek létre, és eddig ismeretlen betekintést nyújtanak az anyagok viselkedésébe ilyen szélsőséges körülmények között.

Meglepő felfedezés

A tanulmány szerint a hirosimaiták elemzése során a kutatók különleges vasban gazdag ötvözeteket találtak, köztük vas-króm ötvözeteket, amelyek nikkel-, mangán- és molibdén-tartalommal rendelkeztek. Ezek az ötvözetek a gömbök mindössze három százalékát tették ki, és különböző formákban, például apró cseppek, szabálytalan szemcsék vagy zárványok formájában jelentek meg. Az egyik legérdekesebb felfedezés egy olyan részecske volt, amely szokatlanul magas szilíciumtartalommal rendelkezett, és valószínűleg egyetlen olvadt cseppből kristályosodott ki, mielőtt gyorsan lehűlt volna. A kutatók szerint ilyen egyenletes kristályok normál körülmények között nem alakulnak ki, ami még inkább alátámasztja a robbanás által létrehozott extrém körülmények egyediségét - olvasható az Independent cikkében.

A vizsgálatuk is különleges volt

A hirosimaiták vizsgálata során a kutatók pásztázó elektronmikroszkópot és visszavert fényű mikroszkópokat használtak, hogy alaposan elemezzék a részecskék szerkezetét és összetételét. A robbanás során kialakult tűzgolyó, amely több mint 7 ezer Celsius-fokos hőmérsékletet ért el, elpárologtatta a környező anyagokat, majd ezek gőzei mikroszkopikus cseppekké kondenzálódtak. Ezek a cseppek gyorsan lehűltek és a földre hullottak, ahol a mai napig megtalálhatók a Hirosima-öböl homokjában.

Egyfajta pillanatképek a múltból

A kutatók szerint ezek a részecskék egyfajta pillanatképet nyújtanak arról, hogy milyen anyagok voltak jelen a robbanás pillanatában, és hogyan viselkedtek a szélsőséges hőmérsékleti és nyomásviszonyok között.

A felfedezés nemcsak a hirosimai tragédia tudományos megértéséhez járul hozzá, hanem új lehetőségeket is nyit az anyagtudomány területén. Az ilyen extrém körülmények között kialakult anyagok tanulmányozása segíthet új anyagcsoportok kifejlesztésében, amelyek szélsőséges körülmények között is alkalmazhatók lehetnek. A kutatók szerint a hirosimaiták elemzése eddig nem látott betekintést nyújt abba, hogyan viselkednek az anyagok a Földön előidézhető legszélsőségesebb körülmények között, és ez a tudás akár a jövő technológiai fejlesztéseit is előmozdíthatja.