A Tatabánya legyőzte a BEK-döntős madridiakat

Úgy vitte véghez hőstettét a Tatabánya az 1981–82-es UEFA-kupa első körében, hogy ellenfele egy kiírással korábban egészen a Bajnokcsapatok Európa Kupájának (a Bajnokok Ligája elődje) döntőjéig menetelt. Ettől azonban nem illetődött meg Lakat Károly vezetőedző csapata, amely a Bányász Stadionban 2-1-re felülmúlta a Real Madridot. Weimper István ugrasztotta talpra először a hazai közönséget egy tizenegyesből, amire Carlos Santillana válaszolt.

A Bányász a későbbiekben is felvette a kesztyűt jóval esélyesebb ellenfelével, sőt, a 79. percben Csapó Károly megnyerte csapatának az odavágót, és egygólos előnnyel várhatta a spanyolországi második felvonást.

A két-két piros lapot is hozó visszavágón egészen a 74. percig úgy festett, a Tatabánya kiejtheti a Real Madridot, ám ekkor jött Isidro, akinek a találatával 1-0-ra a hazai csapat nyert és jutott tovább.

Döntős mérkőzést nyert a Videoton

Az 1984–85-ös szezonban egészen a döntőig menetelt a Videoton a UEFA-kupában. Az emberfeletti menetelés végén a Real Madrid várt Kovács Ferenc vezetőedző csapatára a kétmeccses fináléban.

Az első felvonást a székesfehérvári Sóstói Stadionban rendezték, és a találkozón érvényesült a papírforma, így a madridiak Míchel, Carlos Santillana, valamint Jorge Valdano góljaival ­3-0-s előnyben várhatták a visszavágót.

Az első meccsen beszedett háromgólos hátrány ellenére is mindent megtett a Vidi a visszavágón a sikerért. Az első félidőben a Real Madrid büntetőhöz jutott, igen ám, csakhogy Valdano ezúttal nem tudott túljárni a Videoton kapusának, Disztl Péternek eszén, aki kivédte a tizenegyesét.

Ez fordulópontot jelentett, mert a Videoton nemcsak, hogy végig állta a sarat, hanem a 85. percben Májer Lajos találatával győzelmet aratott: először és eddig utoljára született magyar siker a Santiago Bernabéu Stadionban.

A Ferencváros a BL-ben csent pontot

Szintén történelmi tettet hajtott végre a Ferencváros az 1995–96-os idényben, ugyanis első magyar csapatként jutott be a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ahol többek között a Real Madridot kapta ellenfeléül.

Először idegenben játszott a királyiakkal Novák Dezső gárdája, amely azonban nem tudta elkerülni a zakót, és a madridiak meg sem álltak hat gólig. Raúl González mesterhármast szerzett, Iván Zamorano duplázott, valamint Fernando Hierro szintén eredményes volt. Igaz, ezúttal is született magyar találat a Bernabéuban, amelyet Goran Kopunovics lőtt a 63. percben.

Az Üllői úti második mérkőzésre viszont felszívták magukat a zöld-fehérek, akik a 36. minutumban ifj. Albert Flórián révén előnybe kerültek. Ezt egészen a hajráig őrizték, ám végül Raúl mégiscsak gólra váltotta egy lehetőségét, így 1-1-re mentette a találkozót a Real.

Hat játékos és egy edző – magyarok királyi mezben

Ki ne tudná, hogy Puskás Ferenc 1958 és 1966 között erősítette a Real Madridot, ez idő alatt öt spanyol bajnoki címben, három BEK-győzelemben vállalt szerepet – a Frankfurt ellen négy gólt szerzett az 1960-as fináléban –, valamint egy Spanyol Kupát és egy Interkontinentális Kupát egyaránt elhódított a gárdával.

Rajta kívül hat magyar futballista fordult meg a csapatnál: Alberti Gyula, Kelemen Vilmos, Nemes György pályára is lépett az A csapatban, míg Buzássy János, Kaszás László, illetve Szalai Ádám „csak” a klub kötelékébe tartozott.

Érdekesség, hogy Alberti, Bu­zássy és Kelemen magyar triót alkotott a Realnál, hiszen 1935 őszétől mindhárman a habfehéreket erősítették. Utóbbi két labdarúgó leigazolását a magyar vezetőedző, Hertzka Lipót közbenjárása eredményezte.