GazdaságSzerző: euronews 2026. 07. 16. 7 percnyi olvasás
Míg az élelmiszer-infláció mérséklődött az eurózónában, a közgazdászok szerint az idei nyári rendkívüli hőség most nagyobb veszélyt jelent a jövő évi szupermarket árakra, mint a közelmúltban lezajlott iráni háború, mivel a megrongálódott termés meghaladhatja a magasabb olaj- és műtrágyaköltségek elhalványuló hatását.
Az élelmiszer-infláció végre enyhülni kezdett az eurózónában, némi enyhülést kínálva a háztartásoknak az évek óta tartó élelmiszerszámlák emelkedése után.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A közgazdászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy a felüdülés nem tarthat sokáig.
A közelmúltban lezajlott iráni háború helyett most az idei nyári rendkívüli hőség jelenti a jövő évi élelmiszerárak legnagyobb kockázatát, aszályok és hőhullámok fenyegetik a termést Európa-szerte és azon kívül is.
"Úgy gondoljuk, hogy az idei nyári hőhullámok jövőre erősebben fogják növelni az élelmiszerárakat, mint a háború" - mondta Tomas Dvorak, az Oxford Economics vezető közgazdásza egy új jelentésben.
A figyelmeztetés annak ellenére hangzik el, hogy az év eleji félelmek szerint az Izrael és Irán közötti konfliktus miatt megemelkedett olaj- és műtrágyaárak gyorsan eljutnak a szupermarketek polcaira.
Az aggodalmak enyhültek, mivel a tűzszünetet követően az olaj- és műtrágyaárak visszaestek. Közgazdászok szerint a globális nyersanyag-sokkok általában körülbelül egy évbe telik, mire elérik a fogyasztókat, ami azt jelenti, hogy a korábbi kiugrás még 2027-ben is mérsékelt felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az élelmiszerárakra.
Az Oxford Economics és a Deutsche Bank közgazdászai arra számítanak, hogy az élelmiszerárak inflációja jövőre ismét felgyorsul, mivel a magasabb nyersanyagárak áthaladnak az élelmiszer-ellátási láncon.
A magasabb energia- és műtrágyaköltségek két fő csatornán keresztül táplálkoznak be az élelmiszerárakba. Először is, az egész élelmiszer-ellátási láncban energiát használnak fel – a traktoroktól és a szállítástól a feldolgozásig, csomagolásig és hűtésig –, ami megdrágítja a termelést. Másodszor, a műtrágyaárak emelkednek a földgázköltségekkel együtt, ami növeli a gazdálkodók kiadásait. Ezeknek a költségeknek időbe telik, mire eljutnak a szupermarketek polcaira: az energiaárak heteken belül befolyásolhatják a műtrágyát, de az alacsonyabb műtrágyafelhasználás vagy a növényültetésben bekövetkezett változások jellemzően csak a következő betakarítás után emelik fel az élelmiszerárakat.
Az Oxford Economics becslése szerint a magasabb olaj-, műtrágya- és mezőgazdasági nyersanyagárak együttes hatása mintegy 0,5 százalékponttal növelheti az eurózóna élelmiszer-inflációját a következő évben. A hatás várhatóan fokozatosan fog kifejlődni, a friss élelmiszereket a feldolgozott termékek előtt érintve.
A nagyobb bizonytalanságot azonban most az időjárás jelenti. A magas hőmérséklet és az aszály csökkentheti a terméshozamot, felfelé tolva a gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék és más mezőgazdasági termékek árát. Az Oxford Economics becslése szerint az időjárási hatás önmagában akár egy százalékponttal növelheti az élelmiszer-inflációt jövőre, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az eurózóna élelmiszerinflációja 3 százalék körüli szintre emelkedjen 2027-ben.
Becslések szerint önmagában az időjárás hatása akár egy százalékponttal növelheti az élelmiszer-inflációt jövőre.
A Deutsche Bank közgazdászai azt találták, hogy annak ellenére, hogy az olaj- és műtrágyaárak visszaestek a csúcsról, a március-júniusi nyersanyagsokk még így is körülbelül 1,3%-kal növelheti az élelmiszerárakat az Egyesült Királyságban és 0,8%-kal az euróövezetben a következő évben. Ez nagyjából 0,1-0,15 százalékponttal növelné a teljes inflációt.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az eurózóna élelmiszer-inflációja a 2025. decemberi 2,5%-ról 2026 júniusára 1,6%-ra csökkent. Ez a harmonizált élelmiszer-infláció legalacsonyabb értéke 2021 közepe óta.
A vezető mutatók arra utalnak, hogy az élelmiszerárak inflációja visszafogott maradhat az év hátralévő részében. A lassulást az erős 2025-ös gabonatermés és a nyerstej túlkínálata segítette elő, ami csökkentette a tejárakat.
A korábbi globális sokkok is enyhültek, a csokoládé, a kakaó és a kávé ára a 2025-ös megugrás után stabilizálódott. Eközben az olívaolaj ára továbbra is csökken a 2022-es rekordmagasságról, miközben az alacsonyabb energiaköltségek csökkentették az élelmiszer-feldolgozás költségeit.
Az Oxford Economics arra számít, hogy ezek a tényezők visszafogják az élelmiszer-inflációt a következő hónapokban, és 2026-ban 2,1%-ra csökkentette az élelmiszer-, alkohol- és dohányáru inflációra vonatkozó előrejelzését. "Úgy gondoljuk azonban, hogy az élelmiszerárak inflációja még mindig gyorsulni fog, csak hosszabb késéssel, mint azt korábban feltételeztük" - írja a jelentés.
A Deutsche Bank közgazdászai az árnyomás enyhítésére is rámutatnak. A határidős piacok azt sugallják, hogy az energiaáraknak fokozatosan csökkenniük kell a következő hónapokban, miközben a globális élelmiszer- és műtrágyaárak nagyrészt stabilizálódtak. A termelői és nagykereskedelmi árak is továbbra is visszafogott élelmiszer-inflációt jeleznek.
Mindazonáltal arra figyelmeztetnek, hogy a kiújuló geopolitikai feszültségek megfordíthatják ezt a tendenciát.
Az idei nyári hőség és a szokatlanul meleg, száraz időjárás nagyobb hatással lehet az élelmiszerárakra, mint maga az árusokk. A terméskárosodást már most is elkerülhetetlennek tartják, míg a további hőhullámok tovább csökkenthetik a betakarítást, ami 2027-ben magasabbra szoríthatja az élelmiszer-inflációt.
Egy erős El Niño esemény a szélsőséges időjárás fokozódását is okozhatja, ami növeli a további fennakadások kockázatát.
"A kedvezőtlen időjárási hatás tovább erősödhet az idei év különösen erős El Niño miatt. Becsléseink szerint jövőre 1 százalékponttal növeli az élelmiszer-inflációt, és 2027-es előrejelzésünket 3% körülire emeljük" - közölte az Oxford Economics.
Az előrejelzések szerint a várható árugrás 2027 első felében jelenik meg, majd az év második felében fokozatosan mérséklődik.
Az Oxford Economics az EKB 2023-as munkadokumentumára hivatkozik, amely megállapította, hogy az emelkedő hőmérséklet az élelmiszerárakat és az általános inflációt idővel folyamatosan emeli, ami a legerősebb hatással van az élelmiszerekre. Azt is megállapították, hogy a magasabb hőmérséklet a kezdeti időjárási sokkot követően akár 12 hónapig is befolyásolhatja az inflációt.
Az EKB munkadokumentuma becslése szerint 2035-re a globális felmelegedés 0,92-3,23 százalékponttal növelheti a globális éves átlagos élelmiszer-inflációt az éghajlati forgatókönyvtől függően. Azt is megállapították, hogy Európa 2022-es hőhulláma 0,67 százalékponttal növelte az európai élelmiszer-inflációt, az eurózóna élelmiszerinflációját pedig 0,78 százalékponttal, ami a legnagyobb hatással Dél-Európában volt.
A jövőbeli hőhullámok azonban még nagyobb hatással lehetnek az élelmiszerárakra. A folyamatos felmelegedés mellett az extrém nyarak inflációs hatása várhatóan fokozódik. Az EKB becslése szerint, ha a 2022-hez hasonló hőhullám 2035-ös éghajlati viszonyok között fordulna elő, az körülbelül egy százalékponttal növelné az európai élelmiszer-inflációt, szemben a mai 0,67 százalékponttal. A kutatók azzal érvelnek, hogy az éghajlat felmelegedésével a növények érzékenyebbek lesznek a hőstresszre, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a hőhullám valószínűleg nagyobb betakarítási veszteséget és erősebb élelmiszerárak nyomását okozza.
Napi