GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 01. 3 percnyi olvasás
A Duna Aszfalt most először lapunknak konkrét adatokat is közölt a kivitelezés állásáról és az eddigi ráfordításokról.
Mintegy harmincszázalékos műszaki készültségnél tart a Duna Aszfalthoz köthető Kasomeno–Mwenda Corridor Project, a beruházás elemei várhatóan 2027 második negyedévére készülhetnek el – közölte a társaság lapunk megkeresésére.

A Kongói Demokratikus Köztársaságot és Zambiát összekötő fejlesztés részeként 184 kilométeres útszakasz, a Luapula folyón átívelő híd, valamint határátkelő és további kapcsolódó infrastruktúra épül. A Duna Aszfalt most először lapunknak konkrét adatokat is közölt
A projekt teljes költsége 600 millió dollár, amelyből a vállalat tájékoztatása szerint körülbelül egyharmadot már felhasználtak. Ez hozzávetőleg 200 millió dollárt jelent. Az összeget részben a beruházás előkészítésére, részben a kivitelezési munkák finanszírozására fordították.
A beruházás azt követően került ismét a figyelem középpontjába, hogy a magyar kormány feljelentést tett az Eximbank több korábbi finanszírozási ügylete miatt. A Duna Aszfalt közlése szerint az elindított vizsgálatok közvetlenül eddig nem befolyásolták érdemben az afrikai projektet, ugyanakkor a társaság arra is felhívta a figyelmet, hogy a bejelentések óta még kevés idő telt el. A vállalat a közvetett következményeket már kedvezőtlenebbül ítéli meg.
A hasonló folyamatok bejelentése és a cégcsoportunk kockázatvállalásának kisebbítésére vonatkozó megjegyzések negatív hírét keltik a cégcsoportunknak a partnereink és a közvélemény körében, ezzel közvetve fejtve ki kedvezőtlen hatást a projekt sikerességére
– válaszolta lapunknak a Duna Aszfalt. A társaság tájékoztatása szerint a finanszírozás a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül történik. A hitelezők kockázatának megítélésében ezért nem kizárólag az afrikai projekt számít, hanem a vállalatcsoport magyarországi, lengyelországi, csehországi, szlovákiai és romániai kivitelezési tevékenységének eredményessége is. A vállalat közölte azt is, hogy
a kibocsátott kötvény kamatát rendben fizeti, eddig minden adósságszolgálati kötelezettségének eleget tett, és a jövőben is erre készül.
A beruházás üzleti modelljének egyik legfontosabb kérdése, hogy mekkora forgalom használhatja majd az új útvonalat, illetve mennyi bevételt termelhet az útdíjrendszer. A társaság válasza szerint a projektcsapat elvégezte a szükséges számításokat, az ezekre épülő üzleti modellt pedig megosztották a finanszírozó bankokkal. A pénzintézetek ennek ismeretében készítették el saját elemzéseiket és hozták meg döntéseiket.
Arra a kérdésünkre, kötöttek-e már megállapodásokat a térség bányaipari vagy logisztikai vállalataival az út használatáról, a cég konkrét szerződéseket nem nevezett meg. Mint írták,
az építési szakaszban már felvette a kapcsolatot a térség nagy logisztikai szereplőivel.
Ezek a vállalatok várják az új korridor megnyitását, mert az elégtelen infrastruktúra dollármilliókban mérhető károkat okoz nekik, rajtuk keresztül pedig a világgazdaságnak is. Az új útvonal a tervek szerint mintegy ötszáz kilométerrel rövidítheti le a térség bányáiból az Indiai-óceán felé vezető szállítási útvonalat.
A kivitelezés legfontosabb jelenlegi kockázatának maga a vállalat is az építési folyamatot tartja. A munkálatokat a helyi műszaki felügyelet mellett a Duna Aszfalt szakemberei is nyomon követik: drónos felméréseket végeznek, a magyar cég munkatársai pedig folyamatosan látogatják a helyszínt. Kiemelték, hogy
az út- és a hídépítés legjelentősebb akadálya az időjárás.
A szokatlanul hosszúra nyúlt esős évszak lassította a kivitelezést, annak befejeződése után azonban ismét teljes kapacitással folytatódnak a munkálatok. A cég közlése szerint folyamatosan ellenőrzi az ütemterv betartását.
A csúszás ugyanakkor nem maradna pénzügyi következmények nélkül. A bankokkal megkötött megállapodások alapján közvetlen pénzügyi hátrány érné a Duna Aszfalt Zrt.-t, ha az építkezés nem a megfelelő ütemben haladna. A kibocsátott kötvény feltételei tehát kezelik az esetleges késedelmeket.
Korábban a Világgazdaság is részletesen bemutatta, hogy Suha György Afrika-szakértő szerint erős gazdasági logika áll a beruházás mögött. A fejlesztés a kongói és zambiai réz-, kobalt- és koltánbányák szállítási útvonalát rövidítené le, miközben tehermentesítené a túlterhelt határátkelőket. A projekt része a 184 kilométeres úthálózat mellett egy 345 méteres határhíd, egy új határállomás, valamint raktárak, parkolók és egy útdíjrendszer kialakítása. Suha György arra hívta fel a figyelmet, hogy
az útvonal használatáért elsősorban nem a helyi lakosság, hanem a nemzetközi bányaipari és logisztikai szereplők fizetnének.
A Duna Aszfalt mostani válasza alapján a beruházást változatlanul folytatják. A harmincszázalékos készültségnél járó projekt következő szűk két évének legfontosabb kérdése az lesz, tartható-e a 2027 második negyedévére kitűzött befejezési időpont.